Nyugati országok magas rangú képviselői megpróbáltak „nem nyilvános” kapcsolatot létesíteni Moszkvával Ukrajna ügyében, annak ellenére, hogy ígéretet tettek arra, hogy Kijev nélkül nem tárgyalnak a konfliktusról – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában.

„Nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok egy sor magas rangú, nagyon ismert vezetője (tett így). Beleértve egy nagyon ismert nyugati ország bizonyos vezetőjét, aki többször, különböző csatornákon keresztül […] küldött olyan jelzéseket, hogy miért ne találkozzunk és beszéljünk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta Lavrov. Azt mondta, a szóban forgó politikus az elmúlt fél év alatt háromszor próbált három különböző csatornán keresztül erre vonatkozó jeleket küldeni, holott lenne lehetősége a közvetlen kapcsolatfelvételre „a moszkvai kollégájával”.

Lavrov szerint Moszkva kész a párbeszédre azokkal az országokkal, amik érdekeltek abban, hogy véget vessenek azoknak a kísérleteknek, amik során egyesek a saját biztonságukat mások biztonságának rovására próbálják kiépíteni.

Vlagyimir Putyin elnököt idézve a miniszter azt mondta: a tárgyalások ellenzőinek meg kell érteniük, hogy a tárgyalások feltételei annál nehezebbek lesznek, „minél tovább kényszerítik Zelenszkijt a háborúra”. Szerinte Oroszország sosem zárkózott el a párbeszédtől, és arra hívta fel az EU és a NATO „józan” politikusait, lássák be, zsákutcába vezet a háború, amit az elképzelésük alapján azon Zelenszkij-rezsim által vívnak Oroszország ellen, és ami nem igazolta a vele szemben támasztott elvárásokat.

A Kreml szorosan figyeli az EU terveit

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: a Kreml szorosan figyeli az EU terveit, hogy tárgyalásokat kezdjen Ukrajna és Moldova csatlakozásáról, bár ezek évekig is elhúzódhatnak.

„Az EU-nak mindig is meglehetősen szigorú kritériumai voltak a csatlakozásra, és jelenleg nyilvánvaló, hogy sem Ukrajna, sem Moldova nem felel meg ezeknek. Az EU már most sem a legjobb időket éli történelmében, sem az unió működése, sem a gazdaság szempontjából” – mondta.

Az Ukrajna és Moldova csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről szóló döntést átpolitizáltnak nevezte. „Az EU-nak az a vágya, hogy így mutassa ki a támogatását ezeknek az országoknak, de természetesen az ilyen új tagok valójában destabilizálhatják az EU-t” – mondta.

Peszkov szerint a döntés, hogy Georgia (Grúzia) EU-tagjelölti státust kapott, „Oroszország bosszantására” irányuló kísérlet. „Ez természetesen mind Georgiának, mind Ukrajnának, mind Moldovának abszolút szuverén ügye. De ennek a döntésnek az átpolitizált jellege azonnal látható” – mondta.

Moszkvának továbbra is imponál, ahogyan Magyarország védi az érdekeit

Peszkov „egyedülálló gyakorlatnak” nevezte azt, ahogyan Olaf Scholz német kancellár az ukrajnai csatlakozási tárgyalások ügyében megtartott szavazás idején Orbán Viktort elküldte kávézni. A magyar kormányfőnek az EU-s csúccsal kapcsolatos kijelentéseiről azt mondta:

„Nem a mi dolgunk ezt kommentálni. Magyarország is egy szuverén ország, Magyarországnak is megvannak a saját érdekei. Magyarország egyébként sok más európai országgal ellentétben elég határozottan védi az érdekeit, ami egyébként imponál nekünk.”

Ezt már a háború kitörése előtt is mondta.

Emlékeztetett Putyin csütörtöki évértékelő sajtóértekezleten elmondott szavaira, miszerint „nem szabad azt gondolni, hogy Magyarország és egy sor más ország, amelyik a saját érdekeit védi, oroszbarát lenne”. „Ők egyáltalán nem oroszbarátok, csak öntudatosak, elég függetlenek ahhoz, hogy kiálljanak a saját érdekeik mellett. És ez valószínűleg az EU dolga, Magyarországnak az Európai Bizottsággal való kapcsolata nem a mi dolgunk” – mondta Peszkov, aki szerint Oroszország figyelemmel kíséri a médiában megjelent beszámolókat az EU döntéshozatali gyakorlatáról.

Nyilvánvaló fenyegetés

Sajnálatosnak nevezte, hogy Finnország, amit „senki nem fenyegetett”, és amivel Oroszországnak kiváló kapcsolatai voltak, védelmi megállapodást írt alá az USA-val. Azt mondta, hogy ez a lépés minden bizonnyal megnöveli a feszültséget Moszkva és Helsinki között. Finnország NATO-tagsága az orosz fél számára „nyilvánvalóan fenyegetést fog jelenteni” – mondta. Erre Putyin is utalt a hétvégén. (MTI)