Hogyan fogadta a kinevezés hírét, és milyen tervekkel kezd a munkának - kérdezte újév alkalmából az M1 riportere az újonnan létrejövő Szuverenitásvédelmi Hivatal élére felkért Lánczi Tamást.

Lánczi elmondása szerint örült neki, és megtisztelőnek tartotta a megkeresést. Terveivel kapcsolatban pedig elmondta: amivel eddig elemzőként foglalkozott, azt eztán a gyakorlatban is alkalma lesz elvégezni, „amennyiben a köztársasági elnök asszony engem arra érdemesnek talál, és átvehetem a kinevezést” - utalt arra, hogy 6 évre szóló kinevezésére még Novák Katalinnak is áldását kell adnia.

Lánczi azonban arra a kérdésre, a gyakorlatban hogy fog mindez kinézni, sietett tisztázni: a Szuverenitásvédelmi Hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást, nem alkalmaz szankciókat, ha azonban „anomáliákat tapasztal, azokat nyilvánosságra hozza”.

Lánczi Tamás szerint frissen felálló hivatalának ez lesz a fő eszköze: a nyilvánosság, illetve az, hogy az adott szerveknek jelzi, hogy lépniük kellene. Az anomáliák feltárásához pedig lehetősége lesz különböző állami szervek információiból tájékozódni, és ezekből a megszerzett információkból „vonhat le következtetéseket”, illetve jelezheti például az erre szakosodott hatóságoknak, hogy esetlegesen nyomozzanak egy-egy ügyben, vagy éppen a jogalkotóknak, hogy „be kéne zárni kiskapukat”.

A következményekkel kapcsolatban Lánczi hangsúlyozta: a törvény egyértelműen fogalmaz, és valóban szigorú lesz. Ha valakiről kiderül, hogy tiltott külföldi finanszírozást fogadott el, akár 3 év börtönnel is sújtható.

Itt a riporter felhozta az elmúlt hosszú hónapok két emlékezetes esetét, a „guruló dollárok” és „Karácsony varázsdobozainak” ügyét, mire Lánczi kifejtette: mivel ismét egy kampányidőszak kezdetén vagyunk (ráadásul a nyáron egy napon zajlik majd a helyhatósági és az EP-választás), a Szuverenitásvédelmi Hivatal elsődleges feladata az lesz, hogy „a választás tisztasága felett őrködjön”.

Itt azért érezte, hogy egy kicsit nagy falatot harapott, és korrigált. „Az én hivatalom a külföldi befolyásolási kísérletek megakadályozására irányul”, mondta, mire a riporter meg is jegyezte, akkor „meg is lesz az első nagy feladat, a beavatás”.

Lánczi ezt beleegyezőleg tudomásul is vette, majd jelezte: a szuverenitásnak van számos más aspektusa is, amelyek szintén védelemre jogosultak, ha lement a beavatás, „ezekkel is foglalkozni kell majd”.

A riporter szerette volna megtudni, hogy vajon a szuverenitást védeni kell-e például olyan szervektől is, mint mondjuk az Európai Bizottság vagy éppen az Európai Parlament, amelyek már korábban is megpróbáltak „túlterjeszkedni” hatáskörükön, és beleszólni hazánk belügyeibe (ilyenként említette például a rezsicsökkentést és a migrációs politikát is), Lánczi azonban politikusi higgadtsággal intett nyugalomra. értékelése szerint ezek „elsősorban politikai csatározások, de ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál túlterjeszkedni, csorbítani Magyarország szuverenitását, a vizsgálat tárgya lehet”, ám hozzátette azt is, hogy mivel az Európai Unió tagjai vagyunk, és Magyarország bizonyos jogköröket közösen gyakorol más tagállamokkal, ezért óhatatlanul lesznek olyan „súrlódások”, amelyek „nem tartoznak a Hivatal vizsgálati körébe”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő elnöke tehát nagyjából összefoglalta mindazt, ami alapján korábban jogvédők aggályaikat fejezték ki a hivatal működésével kapcsolatban:

• olyan szerv, ami ugyan papíron független, ám vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki (Lánczi Tamásról pedig sok mindent lehet mondani, de azt, hogy túlzottan szuverén lenne, pont nem, ahogy az kiderül Rényi Pál Dániel nagyszerű portréjából is)
• olyan kiterjedt vizsgálati hatáskörökkel rendelkezik majd, ami aggodalomra adhat okot: kérhet tájékoztatást más állami szervektől (ami jelentheti a rendőrséget, az ügyészséget, vagy a titkosszolgálatot is) és betekinthet adathordozókba is;
• bárki ellen irányulhat, pontosan nem körvonalazott szabályok mentén, és vizsgálatának eredményét úgy hozhatja nyilvánosságra, hogy azzal szemben fellebbezni nem lehet;
• a büntetés súlyosságát tekintve pedig alkalmas lehet arra is, hogy megfélemlítő hatással legyen azokra, akiket a kormány meg akar félemlíteni.

A szuverenitásvédelmi törvénycsomag részleteiről ajánljuk interjúnkat Dojcsák Dalmával (TASZ) és Pardavi Mártával (Helsinki).

A köztévé riportjában ezután a szó az EP-választásokra terelődött, Lánczi pedig immár politikai elemző „sapkájában” fejtette ki, hogy szerinte éles küzdelem várható - bár az előző is az volt -, amelyben a szuverenista erők és a globalista erők (a hanyatló Nyugat országai) csapnak majd össze. Mindenesetre arra is felhívta a figyelmet, hogy a globalizmus jelentette kihívásra ma kétféle válasz látható: az első a hagyományos nemzetállami szuverenista válasz (egyes közép-európai országok, köztük hazánk válasza), a második pedig a szélsőbaloldali megoldás (Nyugat-Európa válasza).

Lánczi előrejelzése szerint nehezen megmondható, milyen „mixtúra” áll elő az EP-ben, de azt leszögezte, szerinte polarizálódni fognak az erők. Összességében elemzőként Európa gyengülését prognosztizálta.

A teljes beszélgetés alább megtekinthető: