Négy nappal a Hamász 1200 ember halálát okozó terrortámadása után, 2023. október 11-én este Izraelben beindultak a légvédelmi szirénák, jelezve, hogy tömeges dróntámadás indult Libanonból. Egy órával később az egész országban jeleztek a rakétatámadásra figyelmeztető telefonos appok is. Legalább kétmillió ember keresett menedéket az óvóhelyeken, úgy tűnt, elkezdődött, amitől mindenki tartott: általános, többirányú támadás Izrael ellen, melyben a Hamász-szövetséges Hezbollah megnyitja az északi frontot.

A veszély reálisnak tűnt, de arra végül sem akkor, sem a Hamász-terror óta eltelt három hónapban nem került sor, a 11-ei általános légiriadót utóbb az izraeli hadsereg egyszerű technikai hibával magyarázta. Hogy pontosan mi történt, egész országra kiterjedő, nem kommunikált gyakorlat, vagy valóban technikai malőr, valószínűleg sosem fog kiderülni. Remélhetőleg előbbi, mert egy véletlen hiba legközelebbi megismétlődése végzetes is lehet: téves észlelés is aktiválhat azonnali válaszcsapást, beindítva az eszkalációs spirált. Akkor is, ha a háború kiterjesztése egyik félnek sem áll érdekében.

Az eszkalációtól való félelem az elmúlt két hétben új szintet ért el.

„A közel-keleti regionális háború esélye 15-ről 30 százalékra nőtt” – kalkulált szilveszter előtt James Stavridis, a NATO európai csapatainak korábbi parancsnoka, és azóta a helyzet csak romlott. Attól, hogy tényleg senkinek sem racionális érdeke a háború kiterjesztése Gázán túlra, az események láncolata látszólag mégis ebbe az irányba mutat, egyszerre öt-hat fronton is.