Az Európai Parlament (EP) kereszténydemokrata, szocialista, liberális, zöld és szélsőbaloldali pártjai közösen nyújtanak be határozati javaslatot, amely nemcsak a magyar kormányt, hanem a szerintük Orbánnékkal túl engedékeny Európai Bizottságot (EB) is számonkérné.

A Népszava birtokába került tervezet felszólítja az EP jogi bizottságát, hogy vizsgálja meg: a tagállamok biztosaiból álló Bizottság jogszerűen utalta-e el a 10 milliárd eurót Magyarországnak. A Bizottság emlékezetes módon pontosan akkor ítélte teljesültnek az igazságszolgáltatás függetlenségét biztosítani hivatott feltételeket, amikor az Ukrajna uniós csatlakozásához vezető folyamatról kellett szavaznia a kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak. Erről a korábban a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt vezetője is azt mondta nemrég, hogy korai volt még felszabadítani ezeket a zárolt forrásokat. Az EP-képviselők határozata pedig kilátásba helyezné, hogy az egyik uniós alapintézmény perbe fogja a másikat, mármint a Parlament a Bizottságot a magyar kormánnyal szembeni kivételezés miatt.

A legkülönbözőbb politikai irányokat képviselő frakciók egyetértenek abban, hogy a Bizottság által kért magyarországi jogszabály-módosítások nem elégségesek és/vagy nem valósultak meg, „mivel az elfogadott intézkedések nem nyújtanak elegendő biztosítékot a politikai befolyással szemben, és vagy megkerülhetők, vagy nem megfelelően alkalmazhatók”. A képviselők a közbeszerzések átláthatóságáról sincsenek meggyőződve.

„Fennáll a megalapozott gyanú, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök megvásárolta Magyarország megállapodását az Ukrajnával való csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, amelyet a magyar miniszterelnök korábban vétózással fenyegetett” – mondta Daniel Freund az EUrológusnak. A német zöldpárti képviselő úgy értelmezi a mostani határozatot, hogy azzal egyértelmű jelzést akarnak küldeni a bizottsági elnöknek, hogy „nem fogja megúszni eurómilliárdok kiosztását annak érdekben, hogy elkerülje Magyarország vétóját”.

Szavazati jogot megvonni nem kell

A Népszava azt is írja, hogy a képviselők „felszólítják az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanácsot és a tagállamokat, hogy léptessék a következő szakaszba a hetes cikkelyes eljárást, és állapítsák meg, hogy Magyarország súlyosan és tartósan megsértette-e az uniós értékeket.” Ez az ötpárti határozat is elég keményen fogalmaz, mégis sokkal finomabb, mint a 120 EP-képviselő által aláírt petíció, amely megvonná Orbán Viktor szavazati jogát az Európai Tanácsban - erről is szavaznia kell majd az EP-nek.

A határozat elfogadása esetén az Európai Parlament mély aggodalmát fejezi ki a magyarországi demokrácia leépülése, valamint különösen a szuverenitásvédelmi törvény miatt.

A jogállamiságért is felelős, hamarosan leköszönő uniós biztos kudarcnak értékeli, hogy nem sikerült változást elérnie. „Nem sikerült a magyar kormányt és a magyar politikai képviseletet elvezetnem a demokráciához. Ez nem is sikerülhetett, mert ez a magyar választók kezében van” - jelentette ki Vera Jourová az MTI által szemlézett, keddi interjújában. Szerinte „alapvető fontosságú, hogy a választásokon győztes kormányzat nem vihet mindent. A győztes mindent visz elvnek nem szabad érvényesülnie. És Orbán úr mindent elfoglalt. A média befolyásolása és az akadémiai szabadságjogok megnyirbálása után most egy olyan törvényt akar, amely élesen a civil szervezetek ellen irányul”.

„Ez olyasmi, amit jogom van bírálni, mert ez a jogállam elve ellen irányul, amelyet védelmeznem kell” - magyarázta álláspontját a cseh uniós politikus, aki paradoxnak minősítette, hogy mindennek tetejében Orbán Viktor az év második felében ideiglenesen még az Európai Tanács elnöki tisztségét is betölthetné, miután Charles Michel, a testület jelenlegi elnöke indulni készül az európai parlamenti választásokon. Jourová szerint ez a forgatókönyv „elméletileg lehetséges, de gyakorlatilag nem kívánatos”, ezért alapvető fontosságú feladat mihamarabb megtalálni Charles Michel utódját.

Orbán Viktor európai kötéltáncáról és annak középtávú romboló hatásairól nemrég részletesebben írtunk. Nem lényegtelen fejlemény, hogy a Budapestre látogató szlovák kormányfő megígérte: nem engedi, hogy Magyarországot megbüntessék.