Mintha nem lenne már épp elég forrongó pontja a világnak, komoly meglepetést és felháborodást, illetve háborúval fenyegetőzést hozó bejelentéssel indult az év Északkelet-Afrikában, a sokszor csak Afrika szarvaként emlegetett régióban.

Épp az év első napján jelentett be az etióp kormány, hogy egyetértési nyilatkozatot írtak alá a de facto állam Szomálifölddel egy megállapodásról, mely értelmében Etiópia 50 évre 20 kilométernyi partszakaszhoz juthatna Szomáliföld tengerpartján, hogy ott kikötőt és katonai támaszpontot létesíthessenek, cserébe Szomáliföld pedig részesedést kapna Afrika legsikeresebb légitársaságából, az Ethiopian Airlinesból, illetve Etiópia hivatalos államként is ismerhetné el a szakadár régiót.

Ez utóbbi kitétel az, ami a komoly felhördülést kiváltotta: Szomáliföld 1991-ben, a szomáliai kommunista diktátor, Sziad Barra megbuktatása után kiáltotta ki függetlenségét, és azóta de facto államként működnek, kormánnyal, közigazgatással, hadsereggel és saját pénznemmel, ugyanakkor egyetlen nemzetközi szereplő sem ismeri el őket önálló államként az egy szem, szintén nagyon kevesek által elismert Tajvant leszámítva. Az 5,7 millió lakosú Szomáliföld a világ egyik legszegényebb állama lenne, már amennyiben államként tartanák számon, viszont szemben például a szomszédos Szomáliával, jóval kevesebb erőszakkal és meglehetős stabilitással tudta átvészelni az elmúlt évtizedeket.

Ahogy arra persze számítani lehetett, Szomáliában hatalmas felháborodással fogadták a megállapodás hírét, és a szomáliai elnök, Hassan Sheikh Mohamud szerint ezzel Etiópia megsértette országuk szuverenitását, az elnök egyik tanácsadója pedig pár nappal ezelőtt már arról beszélt, hogy készek akár háborút is indítani, hogy megakadályozzák az egyezséget. Hozzátette, hogy meglepetésként érte őket a bejelentés, mivel elmondása szerint Abiy Ahmed etióp miniszterelnök még novemberben is tagadta, hogy ilyesmire készülnének.

120 milliós lakosságával Etiópia a világ legnagyobb országa, melynek nincs közvetlen tengerpartja, és ez hatalmas anyagi terhet ró az országra, illetve komolyan korlátozza a kereskedelmi lehetőségeiket is. Etiópia jelenleg Dzsibutitól bérel kikötőt, de ezért elég vaskos, évi 1,5 milliárd dolláros díjat fizetnek, és évek óta lehet tudni arról, hogy az etióp kormány új megoldást keres a tengeri hozzáférés biztosítására. Olyannyira, hogy tavaly arról lehetett hallani, hogy akár háború indításában is gondolkodnak, hogy hozzáférjenek tengeri kikötőkhöz. Ehhez képest a megállapodás Szomálifölddel jóval diplomatikusabb megoldás, de attól még komoly hullámokat vethet a régióban.