Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett a „nácizmus végleges felszámolására” az egykori Leningrád körüli náci ostromgyűrű áttörésének 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Szentpéterváron.
„Leningrád ostroma példátlanul kegyetlen és cinikus volt” – mondta az orosz elnök az 1941 és 1944 között 827 napon át tartó blokád áldozatainak állított emlékhely avatásán. Leningrád ostroma alatt több mint egymillió civil halt meg. „Immár nyolc évtizede nem enyhül a fájdalmunk a rettenetes áldozatok, a kerékbe tört életek miatt” – mondta az elnök.
„Mindent megteszünk, hogy véglegesen felszámoljuk a nácizmust” – mondta az orosz diktátor az oldalán Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezetővel, akivel együtt irányítja az Ukrajna elleni területszerző háborút, ami a II. világháború óta a legnagyobb háború Európában.
Mindez pár héttel az Ukrajna elleni offenzíva megindításának második évfordulója előtt történt. A támadást az orosz vezetés a szomszédos ország „nácimentesítésének” szándékával indokolta.
Ungváry Krisztián történész egy tavaly májusi előadásában négy kritériumot adott meg a fasizmusnak: totális titkosszolgálat, karizmatikus vezető, saját felsőbbrendűségét hirdető politikai ideológia és élettérelmélet. Szerinte Ukrajnában ezek közül egyet se találni, Oroszországban pedig mind a négyet.
Elmondta, hogy Oroszországban a 2000-es évek eleje óta elképesztő mértékben elterjedt az a típusú fikciós irodalom, ami azzal foglalkozik, hogy mi lett volna, ha a történelem máshogy alakul. Ezekben a regényekben jelentős részében az merül fel, hogy igazából Hitler egy történelmi tévedés áldozata, neki össze kellett volna fognia Sztálinnal a romlott Nyugattal szemben. Molotovnak állítólag volt egy ezzel kapcsolatos elszólása: amikor a német nagykövet a német támadás után jelentkezett nála azzal, hogy Németország kénytelen védekezésből megtámadni a Szovjetuniót, Molotov nagyon csalódottan azt mondta, hogy együtt legyőzhetetlenek lettek volna.
Az orosz propaganda által szisztematikusan, több mint egy évtizede a kulturális élet minden területén zajlik az ideológiai előkészítés, ami a dekadens Nyugattal szemben mutatja Sztálint, a kiváló menedzsert, aki modernizálja az országot, illetve Hitlert, aki egyébként jobb lett volna, ha a szovjetekkel van. Ez kicsit megkérdőjelezi azt, mennyire komoly a fasizmussal való fenyegetés más országokban – mondta Ungváry.
„A kijevi rezsim továbbra is dicsőíti Hitler cinkosait, az SS embereit, és terrorizálja mindazokat, akiknek ez nem tetszik” – mondta a beszédében Putyin, aki a beszédében oroszellenességgel vádolta meg Európát: „Európa egyes országaiban az oroszellenességet állami politika szintjére emelték.”
Putyin bírálta a balti államokat is. A jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Észtországban, Lettországban és Litvániában „tízezreket nyilvánítanak alsóbbrendű embereknek, fosztják meg őket a legalapvetőbb jogaiktól és vetik őket alá üldöztetésnek” – mondta.
Vlagyimir Putyin családját közvetlenül érintette Leningrád ostroma: ő maga is Leningrádban született 1952-ben, bátyja az ostrom idején halt meg, az anyja majdnem éhen halt, az apja pedig, aki a Vörös Hadseregben harcolt, a város közelében sebesült meg – írja a beszédről beszámoló MTI.