A második világháború után Horthy is kezdeményezte a magyarországi németek kitelepítését, Rákosi Mátyás is pártolta a deportálást, a szomszédok viszont éppen erre hivatkozva mondhatták bűnösnek a magyarokat is. A deportált németek közül tízezren aztán visszaszöktek Magyarországra. Ungváry Krisztián előadása.
Ungváry Krisztián a Horthy-korszakról adott elő ezúttal. Hogyan nézett ki Bethlen centrális erőtere és milyen választási trükkökkel próbálták megakadályozni a nyilasok előretörését?
A történész szerint nem kérdés, hogy Trianon trauma, a csehszlovákokkal pedig lett volna esély a határok igazságosabb meghúzására. De kinek van több emlékműve, Wass Albertnek vagy Márai Sándornak?
A keleti származásunkra időnként egészen vad válaszokat adó turanizmus meglepő módon a második világháború alatti magyar antifasizmus legfontosabb pillére is volt. Ungváry Krisztián vázolta fel a turanizmus történetét.
A kiegyezést már a dualizmus alatt sem szerették, megítélése pedig később sem javult. Az elutasítottsághoz vezető okokról Ungváry Krisztián tartott előadást.
Hogyan nyerjük meg utólag a mohácsi csatát, és miért fasisztoid hozzáállás, ha a történettudományt azért műveljük, hogy a nemzetet szolgáljuk vele, és ez minden más referenciapontot felülír? Ilyen volt Ungváry Krisztián történelemsorozatának első része, ami kedden folytatódik.
Miért gondolta 2007-ben azt, hogy a Fidesz történelmi hülyeségre kondicionálja a magyar társadalmat?Hordoz-e politikai üzenetet egy focimeccsen a Nagy-Magyarország drapéria? Az ukránpárti cseh és lengyel közvéleménnyel szemben a magyar miért nem az? Ungváry Krisztián történésszel beszélgettünk abból az alkalomból, hogy keddtől 12 részes előadás-sorozatba kezd a magyar történelem vitatott kérdéseiről.
A történésznek Julia Gross nagykövet a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének érdemkereszt szalagon kitüntetését adományozta.
Hadházy Ákos szervezésében tüntetnek a közmédia központjánál tanárok, diákok, civilek és szimpatizánsok.
Orbán évtizedeken át úgy gondolta, hogy 1956 a szívünk és a gerincünk – mostanra rájött, hogy a forradalmárok igazából tárgyalni akartak. Visszajutottunk oda, hogy ismét Magyarország vezetője torzítja el 1956 emlékét.
A XX. században volt olyan helyzet, amikor egy ország megtámadta a szomszédait, erre egy magát függetlennek beállító hatalom az agresszió elítélése helyett a béke fontosságáról kezdett beszélni. Belső fórumain pedig mást nevezett meg fő felelősnek ahhoz képest, mint akit úgy-ahogy elmarasztalni hajlandó volt a nyilvánosság előtt.
Azért vállaltunk egy forradalmat, hogy kikényszerítsük a tűzszünetet meg a béketárgyalást - mondta a miniszterelnök. A kijelentéssel sok baj van, a legelső talán az, hogy semmi köze a valósághoz.
Botrányos kifejezéseket használt tusnádfürdői beszédében a miniszterelnök, de ez csak eltereli a figyelmet putyinista hazugságairól - állítja a XX. századi hadtörténet ismert történész-kutatója. Interjú.
A történész szerint arcpirító hazugság, hogy a kormány ne lett volna oroszbarát. Szerinte Magyarországon folyamatosan erodálták a demokráciát, azzal, hogy Putyin Oroszországáról csak jót mondtak, mindenki másról meg szinte csak rosszat.
„A patthelyzetből viszont Putyin azt is gondolhatja, hogy menekvést jelent, ha megnyomja azt a bizonyos gombot. Neki egyébként előbb-utóbb azzal is szembe kell néznie, hogy esélyes, hogy saját emberei közül valaki épp e gomb megnyomásától félve agyonlövi” – írja az orosz diktátorról a történész.
