„Egyébként azért is szánalmas ez a hazudozás, mert az apa valójában nem csinált semmi érdemlegeset. Pitiáner pártállami karriert építgetett magának” – írja a történész, aki annak idején felfedte Varga László ügynökmúltját.
Ungváry Krisztián új könyvében a II. világháború végén Budapesten harcoló német elit tagjait vette sorra, Békés Csaba pedig a hidegháború alatt a nagyhatalmi érdekek között helyezkedő szocialista Magyarország sorsát elemezte.
Ungváry Krisztián történész megírta, miért hagyta ott az 56-os Intézetet benyelő állami intézetet. Marinovich Ede ugyan nem volt hálózati személy, de társadalmi kapcsolatként jelentett az ismerőseiről.
Kipróbálta, mennyire dolgozhat szabadon, miután a kormány kedvenc történetkutatója bekebelezte az '56-os Intézetet. Eddig bírta.
A történész szerint a demokratikus ellenzék nem fideszes képviselőit kiradírozták a rendszerváltók közül.
Kipróbálja, hogy a kormányzati intézménynél mennyire gondolják komolyan a függetlenségről szóló szabályokat.
Eddig az intézet nem volt teljes szinkronban az állami emlékezetpolitikával.
Ki akarta járni, hogy visszatérhessen, mert hazafinak tartotta magát, és úgy érezte, Magyarországon kell meghalnia.
Megvalósult az ellenzéki egység: mind elutasították Ungváry Krisztián javaslatát, hogy bojkottálják a 2019-es ep-választást. Aztán jött Demszky Gábor, és ráförmedt Ungár Péterre.
Az ügynökmúltat kutató történész szerint azért nem tér el soha „a Főnök utasításától” a Fidesz-frakció, mert „fogják a töküket”.
A történész szerint ezért nem hozta nyilvánosságra a dokumentumokat egyetlen kormány sem.
Egy Münchausen-szindrómás hazudozó volt a forrása a XX. századi magyar történelem egyik legnépszerűbb anekdotájának arról, hogy Fusch Jenőt kitüntették a nácik.
A szófiai követségen dolgozott, amikor beszervezték.
A történelem a szemünk előtt zajlott: a kultúrák közötti párbeszédben a két gondolkodó megpróbálta értelmezni a második világháborút.
Előzmények itt, jó szórakozást!
Schmidt Mária sziluettje tűnik fel a háttérben, aki hosszú ideje szeretné bedarálni az OSZK osztályaként működő műhelyt.
Biztonsági őrök sorfala állta körbe a Kossuth teret, ahol Orbán Viktor beszédet mondott. Őt magát nem is lehetett hallani az ellentüntetőktől. Ungváry Krisztián véres fejjel sípolt tovább, miután megütötték. Ilyen volt október 23.
A Kossuth téren megtámadott történész nyolc pontban foglalta össze a balhés délután tanulságait.
A történész síppal a szájában tüntetett, amikor valaki hirtelen fejen vágta, majd elszaladt.
Az újságíró elleni balsikerű beszervezési akció csak a jéghegy csúcsa. Emberi életeket romba döntő pancserségekre képesek a titkosszolgálatok. Ungváry Krisztián történész dermesztő sztorija egy lőtérfelügyelőről, akiből csak úgy ügynököt csináltak.
Az antiszemita politikus emlékéből nagy botrány lett, két nap után eltávolították.
A történész szerint Trianonnak semmit sem lehet kezdeni.
A miniszterelnök a szobor miatt aggódó Mazsihisznek írt levelet.
Vidnyánszky Attila és Schilling Árpád külföldre ment, hogy végre szóba álljanak egymással. Nem volt benne sok köszönet.
Miután Strasbourgban igazat adtak Ungváry Krisztián történésznek, ma Dr. Kiss László alkotmánybíró azt írta az MTI-nek, hogy ismét pert indít Ungváry ellen. Szerinte a történész félretájékoztatta a sajtót ügynökmúltjáról, amit nem tud bizonyítani. Dr. Kiss becsületsértés miatt perel.
A jobboldal és az állambiztonság történetéről szól Ungváry Krisztián történész szerkesztésében megjelent új könyv, a Búvópatakok. A jobboldaliság volt a bunkósbot, a vád, amit bárki ellen fel lehetett hozni, ennek hatásai pedig máig érezhetőek.