A magyar kormány a jobboldal új kultúrharcát átvéve a világon másodikként betiltaná a műhúst, hogy ezzel védje meg a vidéki életmódot egy még nem is kapható és egyelőre nem is igazán piacképes innovációtól. Nagy István agrárminiszter szerint a szintetikus hús felbontaná a hagyományainkat és a kultúránkat, “ami aztán olyan gyökértelenséghez vezet, aminek beláthatatlan következményei lehetnek”.

A magyar kormány uniós szinten is hasonló kezdeményezést tervez a magyar EU-elnökségre, de ezzel nincsenek teljesen egyedül, a kérdés máshol is megosztó Európában. A világ többi részén közben dollármilliárdokat tolnak a laboratóriumi hús fejlesztésébe, ami hívei szerint egyszerre csökkentené a mezőgazdaság környezetterhelését, kínálna új megoldást a jövő élelmezési válságára és vetne véget az állatok nagyipari lemészárlásának.

A magyar minta Olaszország, ahol Meloni jobboldali kormánya novemberben fogadtatott el hasonló törvényt. A szója- és más növényi alapú műhúsoknál csak a húsra utaló megnevezésnek üzentek hadat, a ma még az európai piacon nem is kapható, laboratóriumban előállított mesterséges húsokat viszont teljesen betiltották. Az intézkedést ott is civilizációs küzdelemként tálalták: a műhús egzisztenciális fenyegetést jelent a hagyományos hústermelésre, a vidéki életmódra és úgy általában az olasz identitásra - legalábbis Lollobrigida olasz agrárminiszter szerint. A műhús eszerint pusztítóbb fegyver az olasz néplélekre egy félbetört spagettivel megpakolt, szétketchupozott ananászos pizzánál is.

Műmamut demokratizálása szintetikus kolbásszal

Máshol eközben egyre többfelé kezdik engedélyezni az első műhúsos termékeket, bár az boltokban lényegében még sehol sem kapható. Az első műhúskészítményt Szingapúrban engedélyezték 2020-ban, majd 2023-ban az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal, az FDA is engedélyezte két cég, a kaliforniai Eat Just és az Upside Foods mesterséges csirkéjét, megállapítva, hogy az semmiben sem különbözik a természetes csirkehústól, fogyasztása nem jár egészségügyi kockázattal.

Kísérleti kóstolásokon kívül azonban még csak egy-két étteremben, Washingtonban, San Franciscóban és Szingapúrban van étlapon laboratóriumi csirke, és ennek az ára még úgy sem igazán versenyképes, hogy bevezető jelleggel önköltség alatt, veszteséggel adják a gyártók. A tesztelők elégedettek: úgy találták, hogy az lényegében megkülönböztethetetlen a hagyományos értelemben vett (valójában a baromfi-feldolgozókban most is eredendően fogyasztásra alkalmatlan ipari melléktermékek másodlagos hasznosításával készülő) csirkefalatoktól, és az amerikai élelmiszer-biztonsági hatóság szerint sincs különbség, rá is tették a plecsnijüket - idén nyártól tehát a laboratóriumi csirke elvileg már forgalmazható az Egyesült Államokban.

A múlt héten aztán a világon elsőként Izraelben engedélyezték az első szintetikus nemcsirkét is: az Aleph Farms nevű cég angus marhából kinyert sejtvonalak segítségével állít elő 3D-nyomtatóval szintetikus marhahúst. Ezt aztán szója- és búzafehérjével mixelik össze, hogy jobb legyen az állaga. De a termékfejlesztés szintjén van minden: Németországban szintetikus kolbásszal, Ausztráliában kenguru- és szarvashússal, Szingapúrban laboratóriumban növesztett rákhússal, máshol kékúszójú tonhallal és szusi-kompatibilis lazaccal kísérleteznek. Egy Vow Food nevű startup azt állítja, hogy már dolgoznak a mamutfasírton is: elefánthúst bolondítanának meg egy kis kiolvasztott jégkorszaki mamut-DNS-sel.