Első olvasatban elfogadta az átdolgozott mozgósítási törvényt az ukrán parlament szerdán, írja a Kyiv Independent. Ahhoz, hogy a veszteségek és a leszerelő katonák pótlását célzó törvény érvénybe lépjen, még egyszer kell szavaznia a parlamentnek, majd végül Volodimir Zelenszkij elnök szignójára is szükség lesz.

A kormány a javaslatot január végén adta be a parlamentnek, miután az két héttel korábban visszadobta az előző változatot, amely komoly vitákat váltott ki az ukrán társadalomban. Elsősorban azokkal a részekkel voltak gondok, amelyek

• korlátozták volna a behívottak tulajdonhoz és pénzhasználathoz való jogait,
• korrupciós kockázatot jelenthettek volna,
• illetve túl széles körben kötelezték volna az embereket bevonulásra.

Az előző változattal ellentétben a mostani pontos szolgálati időt, 36 hónapot határoz meg, ami után a katona leszerelhet. A sorozási korhatár 27 évről 25-re csökken, a 18-24 évesek számára a kötelező sorkatonai szolgálat helyett öt hónapos kiképzést vezetnének be, ennek időpontját az érintettek elvileg maguk válaszhatnák ki. Az új változat megtartja a tervezett szankciókat azokkal szemben, akiket behívtak, de nem jelentek meg a toborzóközpontokban – ehhez azonban a katonai parancsnokságoknak kell kérvényezniük bíróságon a büntetés kiszabását.

„A törvényjavaslat átlátható szabályokat határoz meg a mozgósítási folyamatra vonatkozóan, valamint szabályozza a katonák és a sorkötelesek jogait” – áll az ukrán védelmi minisztérium közleményében.

Valerij Zaluzsnij, a hadsereg – ki tudja, meddig – főparancsnoka korábban azt mondta, bár jelenleg elég katonájuk van, minél tovább tart a háború, annál nehezebb nehezebb lesz feltölteni a létszámot. Ez részben annak is köszönhető, hogy két év katonai szolgálat után sokakat haza kell engedni, emellett pótolni kell az áldozatokat is, és azokat is, akik a fronton töltik be hamarosan a hatvanat.