Az Országos Bírói Tanács elnöke sem értett egyet a Kúria folyóiratának felfüggesztésével

belföld
február 27., 09:07

„Örömmel vettem tudomásul a Kúria elnöke által a Kúriai Döntések – Bírósági Határozatok folyóiratot érintő vizsgálat gyors lezárását és annak eredményét. Kifejezésre juttatom ugyanakkor, hogy a vizsgálat elrendelésével, és különösen a vizsgálat idejére a folyóirat szerkesztésének és kiadásának felfüggesztésével nem értettem egyet.”Ezt a nyilatkozatot juttatta el az Országos Bírói Tanács (OBT) elnöke, Szabó Péter a sajtóhoz annak kapcsán, hogy a Kúria elnöke előbb felfüggesztette annak a folyóiratnak a kiadását, aminek a januári számából kiderülhetett, hogy Novák Katalin kegyelmet adott a bicskei gyerekeket hamis vallomásra kényszerítő K. Endrének és vizsgálatot rendelt el a szerkesztőségben. Hétfőn pedig kiderült, le is zárult ez a vizsgálat, mindent rendben találtak.

A felfüggesztés hírére pár napja a Magyar Bírói Egyesület már reagált. Azt írták, „a folyóirat megjelenésének felfüggesztése és a vizsgálat elrendelése a bírák számára a bírói függetlenséget érintő támadásnak tűnik, amely minden bíró számára a jövőbeni döntések tekintetében dermesztő hatással bírhat”.

Most pedig, utólag az OBT is kifejezte, hogy nem ért egyet azzal, ahogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke eljárt. Az OBT a magyar bírók szakmai önigazgatási testülete, a bírósági intézményrendszer két gigásza, az ítélkezési csúcsszerv Kúria és az igazgatásért felelős Országos Bírósági Hivatal mellett a rendszer egyensúlyát hivatott biztosítani. A 2018 elején megalakult tanács szakított elődje behódoló, politikai hatalmat kiszolgáló szerepfelfogásával: a hatalmi ágak közül a bírósági rendszer nagyjából az egyetlen, amit a kormánynak még 2023-ban sem sikerült teljesen bekebeleznie. Kiállásukkal először ellehetetlenítették az OBH előző, kormányközeli elnökét, Handó Tündét, aki jogszabályokat hágott át, hogy a fontosabb pozíciókba lojális bírókat nevezhessen ki, majd ők váltak az igazságügyi reform zászlóvivőjévé.