Moszkvában nem örülnek, hogy a magyar kormány ratifikálta a svéd NATO-csatlakozást
„Most, hogy a magyar parlament úgy döntött, ratifikálja Svédország NATO-csatlakozását, Svédország megszűnt semleges államnak lenni. [...] Magyarország, egy nem semleges, de szuverén állam engedett a Nyugat nyomásának, ezzel csapást mért Európa oszthatatlan biztonságára. Nem halálos, de súlyos csapást",
- reagált Konsztantyin Kosacev, az orosz Szövetségi Tanács, vagyis a parlament felsőházának alelnöke arra, hogy hétfőn a magyar kormány utolsóként megszavazta a svéd NATO-csatlakozást, 649 nappal a kérelem beterjesztése után.
Svédország lassan két éve, a finnekkel együtt adta be NATO-csatlakozási kérelmét, az orosz–ukrán háború kitörése után. Finnországot áprilisban fel is vették, de a svéd csatlakozás jóváhagyását Törökország és Magyarország azóta is halogatta. Míg a magyar kormány szerint a parlament önérzetes fideszes többsége nem hajlandó ratifikálni, addig a török kormány egyértelműen kijelentette, hogy az általa terroristának tartott kurdok svédországi tevékenységét szeretné nehezíteni. Korábban a Kurdisztáni Munkáspárt tagjainak kiadatását kérték. Végül a török parlament január végén jóváhagyta Svédország csatlakozását a NATO-hoz.
Így lett a magyar országgyűlés az egyetlen, ahol a kormánypárt még csak el sem ment a csatlakozás miatt összehívott rendkívüli parlamenti ülésre.
Eközben a svéd parlament még egy orosz támadást sem tart(ott) kizárhatónak, védelmi stratégiájukat korábbi információk szerint a NATO-tagságra alapozzák.
Hétfőn a parlament a svéd NATO-csatlakozás mellett új köztársasági elnököt is választott, amire már Sztanyiszlavov Jevgenyij Arnoldovics orosz nagykövetet is meghívták. Az ülésen David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete - akit eközben Szijjártó Péter egy iráni állami médiának adott exkluzív interjúban a magyar ellenzék elnökének nevezett - is részt vett.
A katonai szövetség a gyakorlatban már a hivatalos csatlakozás előtt is elkezdte de facto tagként kezelni Svédországot: a svéd haderő részt vesz azon a nagyszabású - a hidegháború vége óta nem volt hasonló méretű - január végi hadgyakorlaton is, amin kimondva-kimondatlanul egy NATO-tagállam elleni esetleges orosz támadásra adandó katonai választ, az ötös cikkely aktiválását szimulálja. A svéd részvételhez fű alatt a török és a magyar hadvezetésnek is hozzá kellett járulnia, úgy is, hogy közben a teljes jogú csatlakozást folyamatosan újabb kifogásokkal lassították.
A törvény hatályba lépéséhez a köztársasági elnök aláírására van még szükség. Azzal, hogy az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozással egy napon szavaz arról, hogy Sulyok Tamás legyen az új magyar államfő, a svéd csatlakozást eddig nyilvánosan ellenző Kövér Lászlót ideiglenes elnökként megfoszthatják attól az élménytől, hogy ő írja alá a csatlakozást lehetővé tevő törvényt.
