649 nappal azután, hogy Svédország hivatalosan benyújtotta csatlakozási kérelmét a NATO-hoz, és 592 nappal azután, hogy Semjén Zsolt benyújtotta a svéd és finn NATO-csatlakozási kérelmet a parlamentnek, az Országgyűlés 188 igen, 6 nem szavazattal utolsó NATO tagállamként hozzájárult ahhoz, Svédország az Észak-Atlanti Szövetség tagja legyen.

A szavazás halasztgatásának indokai az Országgyűlés Brüsszel miatti (!) elfoglaltságától, a társadalmi egyeztetésen át a nem szavazógyár Fidesz-frakción belüli „komoly vitáig”, egészen odáig, hogy a képviselőknek „nem volt hozzá gusztusuk", elképesztően változatosak voltak. Bár Szijjártó Péter nagyon bizonygatta, hogy nem mi leszünk az utolsók, akik ratifikálják a svédek csatlakozását, a sors úgy hozta, hogy mégis így alakult. És ha már így alakult, a nemrégiben az Orosz Nagykövetség mellé költöző Külügyi Intézet elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy ez a másfél éves saga biztosította a NATO megerősödését.

A szavazás előtt sikerült elérni, hogy a svéd kormányfő Budapestre utazzon, cserébe a Fidesz-frakció belső vitáin túllendülve megenyhült, és kérte a szavazás napirendre vételét.

A február 23-i budapesti sajtótájékoztatón négy új Gripen beszerzését jelentette be Orbán Viktor és Ulf Kristerrson. Az ügylet részletei egyelőre nem ismertek, de a magyar védelmi ipari beszerzések gyakorlatából kiindulva később sem fogunk sokat megtudni róla. Az biztos, hogy ahogy a Telex is megírta, ez a Gripen-beszerzés nem annyira újdonság, mint amennyire Orbán azt láttatni akarja. Kovács Zoltán kormányszóvivő Youtube-műsorában Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter már 2022 végén bemutatott egy olyan táblázatot, amiben 2024-re négy Gripen beszerzése van beütemezve. 2023 elején pedig a szolnoki légibázis vezetője írt egy katonai újságban arról, hogy négy új Gripen fog érkezni.

Honvédségi körökben az új Gripenek vásárlását körülbelül 2021 óta letárgyalt tényként kezelik, egyes források szerint eredetileg egy századnyi, azaz 14 új Gripen beszerzését tervezték, de ez anyagi okokból 4-re csökkent.

A törvény hatályba lépéséhez a köztársasági elnök aláírására van még szükség. Azzal, hogy az Országgyűlés a svéd NATO-csatlakozással egy napon szavaz arról, hogy Sulyok Tamás legyen Magyarország köztársasági elnöke, a svéd csatlakozást nyilvánosan ellenző Kövér Lászlót ideiglenes államfőként megfoszthatják attól az élménytől, hogy ő írja alá a csatlakozást lehetővé tevő törvényt. Az új államfő március 5-én fog hivatalba lépni, izgalmas kérdés, hogy az addig előttünk álló nyolc napban Kövér László aláírja-e a svéd csatlakozást.