Finnország és Svédország még 2022 májusban kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajnát lerohanó oroszok jelentette fenyegetettség miatt. Talán maguk sem tudták, hogy bőven lesz még idejük átgondolni ezt. A magyar kormány ugyan 2022 júliusban benyújtotta a parlamentnek a ratifikációról szóló javaslatot, aztán elkezdődött egy 20 hónapos, alapos körüljárása annak, mit jelent a bajtársiasság.

1.

Az Aranybulla is fontos témakör természetesen - válaszolta Gulyás Gergely 2022 októberben a kormányinfón arra a kérdésünkre, hogy miért halogatják a finn és a svéd NATO-csatlakozás megszavazását, miközben az Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvény elfogadása is belefért a parlamenti munkába. Gulyás aztán közölte, hogy munkaszervezési kérdésről van szó, először azokat a jogszabályokat fogadja el az Országgyűlés, ami az Európai Unióval való megegyezéshez szükséges, de szerinte még 2022-ben megszavazhatja a parlament a NATO-bővítését.

2.

Folyik a társadalmi vita - lepte meg a közvéleményt Balla György, a Fidesz-frakcióvezető-helyettese 2022 novemberben, amikor arról kérdezték, hogy a magyar parlament miért nem veszi még napirendre sem a két skandináv ország NATO-csatlakozását. Ekkora a tagországok közül már csak Magyarország és Törökország nem szavazta meg a szövetség bővítését. A meglepő társadalmi vitáról, aminek még meglepőbb módon nem volt záró határideje sem volt - Gulyás Gergely egy kormányinfón elismerte, hogy mivel a svéd és finn csatlakozás támogatása eldöntött tény, a vita eredménye sem változtat ezen, és amúgy sem kötelező kiírni, mert nemzetközi szerződést érint, de hát az EU több más ügyben is elvárta volna a társadalmi vitát, ezzel most akkor teljesítjük Brüsszel kérését.

3.

„Igennel erősítettük meg Kövér László házelnök úr döntését a gyurcsányisták provokációjáról” - írta ki Facebookra Németh Szilárd 2022 november 8-án. Az igen itt azt jelentette, hogy fenntartják Kövér László házelnök eredeti napirendjét, és hiába kezdeményezte a DK és az MSZP is, hogy kerüljön az Országgyűlés elé a NATO-bővítés is, a kormánypárti többség mindkétszer elutasította azt, és ragaszkodott a ratifikáció további jegeléséhez.

4.

Bár Orbán Viktor azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy támogassák a svéd és a finn NATO-csatlakozást, de a frakció nagyon megosztott a kérdésben, „komoly vita alakult ki a svéd, finn NATO-csatlakozásról. Többen kifogásolták, hogy ezeknek az országoknak a politikusai az elmúlt években durván, alaptalanul, sokszor közönséges módon sértegették Magyarországot, most pedig szívességet kérnek” - jelentette be faarccal, a szöveget nem elröhögve Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője 2023 februárban.

5.