A volt KGB-ügynök Putyin nagy napjai

külföld
március 06., 11:34

Nem mostanában volt legutóbb ilyen jó hete Vlagyimir Putyin orosz elnöknek: a német légierő tisztjei beszélgetésének kiszivárogtatásával ugyanis Moszkvának sikerült belső feszültséget teremteni az ellenfelei között, lejáratták a német kancellárt, és még Ukrajnát is távolabb lökték a számukra kulcsfontosságú fegyverektől. Mindezt úgy, hogy egyetlen embert sem kellett megmérgezni vagy meggyilkolni, írja a Politico elemzésében az elmúlt napok legnagyobb geopolitikai botrányáról.

photo_camera Olaf Scholz német kancellár Illusztráció: Wolfgang Kumm/dpa via AFP

Az orosz állami kézben lévő RT televíziós csatorna vezetője, Margarita Simonyan pénteken nyilvánosságra hozott egy 38 perces felvételt, amin a német légierő, a Luftwaffe parancsnoka, Ingo Gerhartz és tisztjei azt vitatják meg, hogy be lehet-e vetni Taurus cirkálórakétákat Ukrajnában, és ki lehet-e iktatni vele bizonyos objektumokat. Egy híd lehetséges célba vétele is szóba kerül, ami minden valószínűség szerint az annektált Krím félsziget és az orosz Krasznodari határterületet összekötő Kercsi-híd lehet.

A szíve mélyén Putyin még mindig egy kém – írja Matthew Karnitschnig, a lap vezető európai tudósítója, és ezért szerinte alig képzelhető el számára nagyobb öröm, mint Oroszország ellenfeleinek megleckéztetése a hírszerzés segítségével.

Igaz, ehhez komoly segítséget kapott a németektől: néhány nappal azelőtt, hogy az oroszok nyilvánosságra hozták a felvételt, Scholz nyilvánosan kizárta, hogy Ukrajnába Taurus rakétákat küldenének, mert ehhez Németországnak katonákat kellene vezényelnie egy háborús övezetbe. Ez pedig a kancellár szerint növelné a kockázatot, hogy országa orosz célponttá válik.

„Meglep, hogy egyesek még nem is gondolnak arra, hogy amit teszünk, az egyfajta háborús részvételhez vezethet” – mondta Scholz február 26-án Berlinben újságíróknak, utalva arra, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország - akik már szállítanak hasonló cirkálórakéta-rendszereket Ukrajnának - lehet, hogy küldött katonákat Ukrajnába. „Ez egy nagy hatótávú fegyver, és amit a britek és a franciák a célpontmeghatározással kapcsolatban csinálnak, azt Németországban nem lehet megtenni" – mondta Scholz. „Ezt mindenki megérti, aki ismeri a Taurus-rendszert”.

photo_camera Vlagyimir Putyin orosz elnök Fotó: ALEXANDER ZEMLIANICHENKO/AFP

Úgy tűnik, mindenki, kivéve a német légierő vezetői. A lehallgatott telefonbeszélgetésük során a tisztek nemcsak arról beszéltek, hogyan lehetne a rakétákat Ukrajnába szállítani anélkül, hogy katonákat küldenének az országba, de értetlenségüket is kifejezték Scholz álláspontja miatt. „Senki sem tudja igazán, hogy a kancellár miért blokkol” – mondta a felvételen Gerhartz, aki beszélt a „vad pletykákról” is, miszerint Berlin azért nem küld Taurusokat, mert azok nem működnek megfelelően, de szerinte ez ostobaság.

A múlt héten Anton Hofreiter vezető zöldpárti képviselő azt mondta, hogy Scholz nyilvánvalóan nem mond igazat a Taurus rakétákkal kapcsolatban, megjegyezve, hogy Németország nemrég 260 darabot küldött Dél-Koreának. Hofreiter szerint Scholz vonakodásának valódi oka az lehet, hogy nem bízik az ukránokban.

Scholzék valóban régóta tartanak attól, hogy Kijev a Berlin által küldött rakétákat Moszkva közvetlen megtámadására használhatja. A Taurus hatótávolsága körülbelül 500 kilométer, ami azt jelenti, hogy egy ukrán repülőgép, ami rövid kitérőt tesz az ország északi határa felett, lőtávolságon belülre hozhatja az orosz fővárost. A támogatók azzal érvelnek, hogy Ukrajna eddig nem sértette meg a Németország és más országok által szállított fegyverek telepítésére vonatkozó korlátozásokat. Az azonban biztos, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni annak kockázatát, hogy Ukrajna a harc hevében figyelmen kívül hagyja ezeket a szabályokat.

Németország már közel 30 milliárd euró értékben szállított Ukrajnának segélyt és katonai felszerelést, így sok biztonsági szakértő megkérdőjelezi Scholz Taurusra vonatkozó elutasításának logikáját. A kiszivárgott találkozó látszólagos célja az volt, hogy Boris Pistorius német védelmi miniszter számára kommunikációs stratégiát dolgozzanak ki, amit a kancellárral való tárgyalásoknál tud alkalmazni.

A tisztek egyik aggodalma az volt, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország már eljutott arra a pontra, hogy nem küldenek cirkálórakétákat, míg Németország nem szállít hasonló fegyvereket. Azt mondták, hogy bár a Taurusok önmagukban nem fogják meghatározni a háború kimenetelét, de egy sokkal nagyobb ellátási lánc részei lesznek, ami a víz felett tarthatja Ukrajnát. A fegyverek miatt komoly politikai vita alakult ki a kormány és az ellenzék között, mert a CDU kifejezetten azt szerette volna elérni, ha Kijev Taurusokat is kap, de ezt a kormánykoalíció nem fogadta el.

A tisztek szerint a Taurusok egyik erénye, hogy különösen pontosak, ami megkönnyítheti Ukrajna számára olyan stratégiai célpontok kiiktatását, mint az Oroszországot és a Krímet összekötő Kercsi híd. Az egyik tiszt azt mondta, hogy a légierő „intenzíven tanulmányozta”, hogyan lehetne megsemmisíteni a hidat.

Egy Taurus cirkálórakéta
photo_camera Egy Taurus cirkálórakéta Fotó: JUNG YEON-JE/AFP

Egyetértettek abban, hogy a nehezebb kérdés a kormányon belüli aggodalmak leküzdése a német részvétellel kapcsolatban. Az ukránok kiképzése a rakéták önálló használatára több hónapot venne igénybe, ráadásul részletes információkra lenne szükségük a célpontokkal kapcsolatban, amiket Németországnak kellene biztosítani. A telefonbeszélgetésen megvitatott egyik javaslat szerint a rakétákat gyártó céget kellene közvetítőként használni, és a célzási adatokat Lengyelországon keresztül, autóval lehetne eljuttatni Ukrajnába.

Egy másik résztvevő óva intette kollégáit attól, hogy ilyen ötleteket terjesszenek Pistorius elé, mert azok még azelőtt meghiúsíthatják a projektet, mielőtt az elindulhatna. „Óvatosnak kell lennünk, nem szabad túl nagy dolgokat mondanunk az elején” – mondta. „Képzeljék el, mi történne, ha a sajtó tudomást szerezne erről!” Ötletként amerikai vagy brit katonák bevonása merült fel. „Tudjuk, hogy sok amerikai akcentusú ember futkározik civilben az ukrán parancsnokságon” – mondta az egyik tiszt.

Scholz kormánya igyekezte elhessegetni az ügyet, a védelmi miniszter szerint az igazi probléma az, hogy Putyin információs háborút folytat. „Ez sokkal több annál, hogy lehallgattak és közzétettek egy beszélgetést. Ez része annak az információs háborúnak, amit Putyin folytat” – mondta Pistorius vasárnap. „Ez egy hibrid dezinformációs támadás. A megosztásról, az egységünk aláásásáról szól.”

Valójában a lap szerint az orosz hackelés inkább régimódi kémkedés volt, mintsem dezinformáció. Putyin valószínűleg a felvételt bizonyítékként használja majd arra, hogy a Nyugat Oroszországot akarja elkapni, újabb muníciót adva ezzel a propagandagépezetének.A német kormány elismerte, hogy a felvételen semmit sem manipuláltak, a szivárgás egyéni hiba miatt történt. Mindenesetre a beszélgetés rámutat a hadseregben lévő feszültségre és a Scholz álláspontjával kapcsolatos értetlenségére, írja a Politico elemzésében. Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a hétvégén azt mondta, hogy a kiszivárgott tárgyalások a német kormány és a politikai elit belső szakadásának bizonyítékai. „Ez azt mutatja, hogy Németországban nincs egységes hatalom. Ez a demokrácia hiányának közvetlen bizonyítéka” – mondta.

Dmitrij Medvegyev volt elnök, az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese szokásához híven egy fokkal keményebben nyilatkozott. „Végül is örök ellenfeleink - a németek - ismét esküdt ellenséggé váltak” - mondta. „Nézzék meg, milyen gondosan és milyen részletesen vitatják meg a fritzek a területünk elleni támadásokat nagy hatótávolságú rakétákkal, a célpontok kiválasztását, amiket eltalálhatnak, és a legvalószínűbb módokat, hogy a lehető legnagyobb kárt okozzák hazánknak és népünknek”.

Ukrajna számára a beszélgetés kiszivárgása még valószínűtlenebbé tette, hogy megkapja a rakétákat, legalábbis egy ideig. Ellenzéki politikusok jelezték, hogy vizsgálatot kérnek az ügyben, és azt is ki akarják deríteni, hogy Scholz igazat mondott-e arról, hogy miért nem küldi a rakétákat. Ez az eljárás azonban hetekig, ha nem hónapokig tarthat, és nem sokat segít Ukrajnán. „Putyin számára a küldetés sikeres volt.” – írja erről Karnitschnig.