Ez itt a 444 dedikáltan nőket érintő témákkal foglalkozó podcastjának tizenegyedik adása. Micsoda véletlen, hogy éppen a nemzetközi nőnap előtt!
A nőnapról már 1913-ban szóltak röplapok, az ENSZ 1917-ben jelölte ki, de nálunk csak 1948 óta tartják március 8-án. Magyarországon a Rákosi-korszakban kötelező volt, a rendszerváltás után vesztette el munkásmozgalmi hangulatát. Hogyan lett egy harcos, demonstratív napból az, hogy ma már maguk a nők várják, hogy maximum egy szál nárcisszal le legyen tudva a dolog? Pedig a nőnap egykor az egyenjogúság és a szabad munkavállalási lehetőség eléréséről szólt. Tényleg? És miről szól ma?
Nőnap alkalmából emlékezzünk meg arról is, hogy 2020 májusában Magyarországon megszűnt a nem- és névváltoztatás lehetősége az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával. A módosítás bevezette a „születési nem” fogalmát, amit „a kromoszómák és az elsődleges nemi jelleg alapján meghatározott” biológiai nemmel azonosként határozott meg, illetve kimondta, hogy ez az adat - a születési nem - jogilag nem változtatható meg. Tehát eltörölték a nem- és névváltoztatás lehetőségét. Ugyanezen év decembertől a kormány alkotmánymódosítással alaptörvényi szintre emelte a döntést. Cikk az Amnesty blogon.
Az adásból bővebben:
Podcastunk kéthetente jelentkezik új témákkal, és meghallgatható a 444 Spotify- és Apple podcastcsatornáján is. A korábbi adások itt elérhetőek.
Címlapkép: Botos Tamás/444
A nemzetközi nőnap a nők sokféleségéről is szól, a különböző társadalmi és gazdasági, családi háttérrel, vallással és fizikai adottságokkal rendelkező nőkről. Köztük a transz nőkről is.
Végképp elmúlni látszik a Sunshine Barbie korszaka, a Mattel női példaképekkel rukkolt elő. Köztük az élő legendával, a 99 éves Katherine Johsonnal, aki fekete nő létére futott be fényes karriert a NASA-nál.
Az olaszok hagyományosan sárga mimózával lepik meg a nőket a jeles napon, de a magas energiaárak és a kevés csapadék miatt idén harmadával kevesebb virágot szüreteltek, mint tavaly. Egy csokor ára eléri a húsz eurót is, az olasz férfiak egy része ezért inkább lop, mint vásárol.
„Mindaddig nem tudjuk hatékonyan támogatni a nőket, amíg nem vesszük figyelembe, hogy a legtöbbjük anya vagy egyszer az lesz.”
Ünnepi különszám, kínai bejglireceptmelléklettel! Korrupt sportvezetők karácsonya. Mága és a taó. A Brunello Cuccinelli szennyes titkai. Kézilabda az Antarktiszon. Életveszély a körúti biciklisávban. A magyar állam szétesése az Orczy park vécéjében.
Turistaosztály és prankolgatás. A marokkói futball és a felcsúti modell. Aján Tamás for minden! Winkler Róbert hajápolási praktikái. Uj Péter arcszőrzete. Az autós újságírás Szörényi–Bródyja. Férgek rágják a magyarok hajóját. Magellánét is. Büszkén emeljük magasra a hamis zászlót!
Mi van, ha nincs bejgli? Hogyan ne legyünk idegbetegek szenteste? Miért nem tudunk normálisan kommunikálni? Ünnep előtti gyorstalpaló.
Mohamedek között, Keith Richards és Yves Saint Laurent nyomában. Igazság és hitelesség a belső sávban. Nyelvtudomány és esztétikai terror. Pápázás. Tusfürdőmaffia a siralomházban.
A 444 gondozásában megjelent A kínai konyha kultúrtörténete könyvbemutatóján Vida Kata gasztroblogger beszélgetett Keve Márton kreatív séffel és Bede Mártonnal, a 444 újságírójával, többek közt arról, hogyan változott Budapesten a kínai gasztronómiai felhozatal, és mik a legizgalmasabb helyek most. Beszéltünk a legfontosabb hozzávalókról, hogy mit kell vásárolni egy alaprecepthez, és főleg miért érdemes kínait enni.