Kedvszegetten lódultunk meg Szily Lacival és Németh Danival szerda este az Aréna Pláza felé, ahol az új Petőfi-film, a Most vagy Soha! díszbemutatóját tartották három teremben, több száz meghívott vendég előtt. Addigra szembesültünk vele – a Válasz Online reggel megírta –, hogy előző este már lement az igazi A-listás VIP vetítés: Schmidt Máriával, Varga Judittal, Windisch Lászlóval és ki tudja még milyen nagyságokkal. Vagyis lecsúsztunk az igazi NER-krém kivonulásáról, maradt nekünk a fapados sajtóvetítés, unalmas tweedzakós századvéges elemzők, ezerszer látott firkászok és kikopott kurzusszínészek:

sóvárgás a nagyvadak után, néhány lepattanó, megszáradt szem pattogatott kukorica.Pedig ennyi év NER után tudhattuk volna: a második sor gyakran izgalmasabb és mozgalmasabb mint a csúcsragadozók világa - itt még igazán érezni a levegőben az igyekezetet és az akarást, megkapaszkodni a valódi hatalmasságok közvetlen közelében, felvenni a frissen kivasalt öltönyt, kitűzni a tenyérméretű kokárdát, mosolyogva adózni a kurzus kultúrkirályainak. Rákay Philip házigazda-producer szavaival élve: eleget tenni hazafias kötelességüknek, és beülni a moziba.

A közeg is összességében színesebb volt, mintha csak a szorosan vett fideszes elit jönne össze: messze a kurzuslovagok sűrűjétől feltűnt egy sor független filmművész is, Deák Kristóf, Ternovszky Béla, Herendi Gábor vagy Frajt Edit, és ahogy kurzusfilmek vetítésén szokás: elcsattant néhány kölcsönösen megengedő pillantás újságírók és független filmesek között, hogy ti. mi is csak adózunk a bűnös élvezeteknek, ennyi nekünk is jár, hát nem? Hát de.