• Kik indulhattak az orosz elnökválasztáson?
• Milyen szerepet játszott az orosz-ukrán háború a kampányban?
• Mit jelent a soha nem látott részvételi arány és Putyin rekord győzelme?
• Mi várható Putyintól a következő ciklusában?
• Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Takácsy Dorkával, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy kutatójával.

Takácsy Dorka azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin nem engedett valódi alternatívát kínáló jelölteket elindulni a választáson. Ezért rajta kívül csak három, Kreml által kreált áljelöltre lehetett szavazni. Például a háború ellen kampányoló Borisz Nagyezsgyint sem hagyták elindulni.

A kampányban központi szerepet játszott a kormány által különleges katonai műveletnek nevezett háború. Az önmagát erőskezű vezetőként pozicionáló Putyin a háború folytatásának fontosságáról beszélt, miközben az ukránokat bábként irányító Nyugatot állította be első számú ellenségnek.Putyin a választási győzelme után beszélt először a februárban elhunyt Alekszej Navalnijról. Takácsy szerint ez nem volt véletlen, a Kreml ugyanis tartott a népszerű ellenzéki politikustól, aki nemcsak kellemetlen dolgokról beszélt, hanem hatékonyan is kommunikált. Bár Navalnij özvegye, Julija Navalnaja bejelentette, hogy folytatja az ellenzéki munkát, emigrációból ezt nem tudja majd hatékonyan csinálni. Haza pedig nem térhet, mert ugyanúgy börtönbe zárnák, mint volt férjét.

Az elnökválasztás először tartott három napig. Takácsy szerint ezzel az újítással a rendszer legitimitását biztosító részvételi arányt akarta maximalizálni a Kreml. A mobilizációt komolyan vette a kormány, sokak számára előírták, hogy hány ismerőst kell elvinni az urnákhoz. A módszer működött, a részvételi arány rekordot döntött.

A választások tisztaságát azonban nehéz felmérni, mert a független megfigyelőket nem engedték be az országba. A kormánynak számos eszköze van az eredmények manipulálására, ezekhez jött hozzá új módszerként 29 régióban a nehezen ellenőrizhető online szavazás.

A Kreml előzetesen 82 százalékos Putyin-győzelmet várt, Takácsy szerint ehhez képest meglepetés az elnök 87 százalékos eredménye. Az ambiciózus cél felülmúlása azt jelenti, hogy a kormány meg akarta mutatni, Oroszország egyöntetűen támogatja Putyin politikáját és a háborút.Takácsy nem számít Putyintól nagy változtatásokra. A technokrata imidzsű miniszterelnököt nem fogja leváltani, mert hatékony problémamegoldó, és Putyinra sem veszélyes. Szergej Lavrov külügyminiszter viszont valószínűleg távozni fog. Ő már korábban is jelezte, hogy nyugdíjba szeretne vonulni, de a fokozott külpolitikai helyzet miatt Putyin eddig ezt nem engedte neki. A kormányba a fiatalabb, egyelőre második vonalba tartozó oligarchák köréből várhatóak új tagok.