Tanúmeghallgatással folytatódott a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárának pere, az iskola igazgatóját, Fazekas Csabát és az igazgatóhelyettest, Bogdán Viktóriát hallgatta meg a bíróság. Marosi Beatrix, a Belső-pesti Tankerület vezetője a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, ügyvédje szerint beteg. Amikor a bíró kérdezte, hogy hol van az erről szóló igazolás, az ügyvéd azt mondta, utólag hozza, mire a bíró megjegyezte, hogy azt előre kell benyújtani. Az ügyvéd azt válaszolta, még nem volt lehetősége beszerezni.

Ez az első olyan tanárper, amely elért odáig, hogy a bíró az intézményvezetőt is meghallgassa, ami azért jelentős, mert a polgári engedetlenkedés az igazgató tudtával zajlott, miközben neki jelentési kötelezettsége volt a tankerület felé is, valamint az ő tudta nélkül történtek az elbocsátások. Az iskola igazgatója az elbocsátások idején a Facebookon írt arról, hogy a tanárok kirúgása súlyosan sértette a diákok tanuláshoz való jogát, majd kiállt a menesztettek mellett. A polgári engedetlenségről azt írta:

„Nem valakik ellen irányultak és irányulnak, hanem valamiért: az oktatás ügyének a szolgálatáért. Az egyre súlyosabb tanárhiány közepette például azért, hogy legyen nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülése a pedagógusszakmának.”

Október végén adta be a munkaügyi keresetét az az öt tanár, akiket a tankerületi központ rendkívüli felmentéssel bocsátott el a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból. Molnár Barbara, Ocskó Emese, Palya Tamás, Sallai Katalin és Törley Katalin alapjogi és munkaügyi érvekkel támasztották alá, miért volt jogellenes, diszkriminatív, aránytalan és szabálytalan az elbocsátásuk. A kirúgott tanárokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.

A novemberi tárgyaláson a Belső-pesti Tankerület vezetőjét, Marosi Beatrixot is meghallgatták, nem tudta megmondani a polgári engedetlenségek célját, sem azt, hogy mi alapján döntött úgy, hogy a Kölcseyből csak 5 engedetlenkedő tanárt rúg ki. Decemberben azért nem tudták lezárni a perfelvételi szakaszt, mert a bíró szerint értelmezhetetlen adatokat kapott a tankerülettől, ezért pontosítást kért, amire januárban került sor.

Marosi Beatrix egyenként hívta be a tanárokat, hogy kirúgja őket

Fazekas Csaba a saját szavaival mondta el, hogy szerinte mi történt az iskolában, amikor polgári engedetlenségbe fogtak a tanárok. Elmondása szerint 2022 tavaszán a tanév végéig 13 olyan nap volt, amikor polgári engedetlenkedtek a tanárok. Ez előre megkomponált forgatókönyv szerint történt, hogy ne akadályozza az oktató-nevelő munkát, mindig csak egyvalaki adott le polgári engedetlenségre vonatkozó nyilatkozatot.

Fazekas Csaba elmondása szerint ezekre nem volt semmilyen reakció a kommunikáció szintjén a fenntartó részéről, egyedül annyi következmény volt, hogy az engedetlenkedő tanárok illetményüket elvesztették arra a napra, de nem volt a következményekről tájékoztatás, semmilyen üzenetváltás a tankerülettel. A fenntartó nem figyelmeztette a tanárokat.

Mi több: a tankerületi igazgatói értekezleten az intézményvezetők azt az instrukciót kapták Marosi Beatrixtól, hogy hagyjátok, hadd csinálják.Fazekas szerint azonban 2022. augusztus végén megváltozott a kommunikáció, akkor már az volt az elvárás az igazgatók részéről, hogy a sztrájkot hagyják folyni, a polgári engedetlenségről pedig mondják el, hogy ez jogszerűtlen, törvénytelen. Ügyvédi kérdésre Fazekas elmondta, hogy ez is Marosi Beatrix szájából hangzott el, ugyanis ezeket az értekezleteket mindig ő vezette.

Ennek ellenére a tanárok úgy döntöttek, hogy ősszel is folytatják az engedetlenségi hullámot, amiért nem érték el a céljukat.

Fazekas szerint a következményekről szóló tájékoztató vagy figyelmeztető levelet szeptember 9-én kapta meg az a 30 engedetlenkedő tanár, akik szeptember 5. után engedetlenkedtek.

Ez úgy történt, hogy a tankerületi vezető, Marosi Beatrix személyesen jelent meg Fazekas irodájában, és mindenkinek személyesen adta át a levelet. A tanárokkal beszélgetést nem folytatott, mindössze annyit mondott:

ő teszi a dolgát, a közép-irányító szervtől kapott instrukció szerint.„Ez volt az a pillanat, amikor én azt mondtam, tényleg megtörténhet az, ami a levélben benne van, hogy ha valaki újra engedetlenkedik, akkor felmentik. Én akkor ezt komoly veszélyként értelmeztem, és mivel már előre ki voltak jelölve a gördülő polgári engedetlenségi napok időpontjai, a következő szeptember 13-án lett volna, ezért szeptember 12. délután egy értekezletet tartottam, ahol megkértem a kollégákat, hogy a sztrájkot válasszák, ha tiltakozni kívánnak” – mesélte Fazekas.

Az igazgató elmondása szerint ezzel azt tudta elérni, hogy a polgári engedetlenkedő tanárok száma redukálódott a korábbi harmincról naponként 7-8 engedetlenkedőre, a többiek a sztrájkot választották.

A bíró kérdésére, hogy az igazgató szerint mi a különbség a sztrájk és a polgári engedetlenség között, Fazekas Csaba azt válaszolta, hogy az ő nézőpontjából és nem a jog oldaláról nézve szerinte semmi.

„Sem a sztrájkolók, sem a polgári engedetlenkedők nem akartak nem dolgozni. Senkinek nem volt szándékában a feladatait nem elvégezni. Rossz volt nézni, hogy mentek volna órára, de nem mehettek. Cél volt a figyelemfelhívás és egy szimbolikus tett, hogy az oktatás ügyével és a bérrendezéssel foglalkozni kell. A munkabeszüntetés mint olyan szimbolikus aktus volt. Ez abból is látszik, hogy volt, aki dolgozott ezalatt is, és olyan is, aki az egyetlen lukas órájára írta be, hogy engedetlenkedik.”

A két tiltakozási formánál különbségként Fazekas azt nevezte meg, hogy a sztrájkolóknál figyelték, hogy megtartsák az óráik 50 százalékát, a végzősök óráinak pedig a 100 százalékát, míg a polgári engedetlenkedőknél nem.

A bíró kérdésére Fazekas Csaba elmondta, a tájékoztató levelek átadása után egyáltalán nem zajlott kommunikáció közte és a tankerület között, pusztán hivatalos kötelező adatszolgáltatás jegyében voltak egyeztetések.

A Kölcsey öt tanárának a felmondó levelét Marosi Beatrix két másik tankerületi dolgozóval együtt személyesen adata át a tanároknak.„Amikor a leveleket átadták, épp helyettesítettem, tanórán voltam. Csörgött a telefonom, Marosi Beatrix volt az. Azt mondta, hogy gyere, az irodád előtt állok. Mondtam, hogy nem tudok, mert tanítok, mire azt mondta, nem baj, gyere le. Hárman jöttek, mondtak hat nevet, hogy ezt a hat nevet varázsoljam oda az irodába egyesével úgy, hogy ne találkozzanak egymással. Tehát egyik ajtón be, másik ajtón ki. Nem tudom, miért. Abban a pillanatban nem tudtam, mi történik, nem mondták meg. Félelmemben azt gondoltam, hogy most mind a hatot elveszítem. Ketten nem voltak bent az épületben, négyet tudtam odahívni. Behívták őket az irodába egyesével, átadták a levelet, kérték, hogy olvassák el a papírt, és vegyék tudomásul. Mindenki tudta, hogy mi történik, csak én nem, mivel nem hangosan olvasták fel.”

A bíró erre visszakérdezett, hogy eszerint a tanárok hamarabb tudták-e meg, hogy azonnali hatállyal felmentették őket, mint az iskola igazgatója, Fazekas Csaba igennel válaszolt, majd hozzáfűzte, hogy a munkaköri leírásában benne van, hogy a munkavállalók jogviszonyát érintő kérdésekben véleményt mond. Kérte a bíró, hogy csatolják be az igazgató munkaköri leírását az iratokhoz.

Fazekas Csaba elmesélte, azt gondolta, hogy mind a hat tanárt kirúgják, de aztán kiderült, hogy a hatodik csak akkor kapta meg a tájékoztató levelet.

Fazekas szerint a kirúgásoknak az lett a következménye, hogy abban az évben a Kölcseyben már nem volt polgári engedetlenkedés, a következő 2023 januárjában volt.

„Én öt tanárt veszítettem el a tanév elején, megmondtam a kollégáknak, hogy ha valaki leadja nekem a polgári engedetlenkedési nyilatkozatot, akkor én is polgári engedetlenkedni fogok, és nem adom le a tankerületnek, mert nem vagyok hajlandó nézni, ahogy elhagyják a pályát.”

Elmondása szerint emiatt a januári engedetlenkedők előbb a tankerületnek adták le személyesen a nyilatkozatokat, és csak utána neki.

A bíró visszaemlékezett arra, hogy Marosi Beatrix egy korábbi tárgyaláson azt mondta, nem tudta, miről szóltak a polgári engedetlenségi akciók. Megkérdezte Fazekastól, hogy ezt elképzelhetőnek tartja-e.

„Nem tartom elképzelhetőnek. Még olyan is rémlik, hogy az értekezleten a tankerület vezetői is egyetértettek azzal, hogy emelni kellene a béreket. Ebből indirekt módon arra tudok következtetni, hogy értették, hogy a polgári engedetlenség mit kíván kivívni.”

Fazekas Csaba szerint a tankerület többször utalt arra, és neki is az volt a benyomása, hogy a tankerület csak egy intézkedő, hivatali szerv, ami utasításokat kap az államtitkárságtól vagy a Klebelsberg Központtól.

A bíró megkérdezte Fazekastól, hogy hogy szerinte mi alapján bocsátottak el pont öt tanárt. (Marosi Beatrix korábban erre a kérdésre nem tudott válaszolni.)

Fazekas szerint annak alapján, hogy szeptember 29-én összesítették az addigi engedetlenségeket. Olyanokat küldtek el, akik a tájékoztató levél átadása után is engedetlenkedtek, volt, aki még kettőt, és volt, aki hármat. Elmondása szerint volt egy olyan személy is, aki ugyanennyit engedetlenkedett, mint az elbocsátottak, de őt azért nem küldték el, mert ő a postán akkor még nem vette át a figyelmeztető levelet.

„A tankerületi delegáció egyik tagja azt mondta nekem, hogy ez a hatodik ember nagyon vigyázzon magára, mert ezen a kis körülményen múlt, hogy ő ezt most megúszta” – mondta Fazekas.

Fazekas elmondása szerint a tanárt annyira megviselte, hogy kis híján ő is arra a sorsra jutott, mint a felperesek, hogy végül év végén felmondott.

Fazekas elmondása szerint a tankerület napokat számolt az engedetlenkedőknél, nem pedig órákat, holott volt tanár, aki lukas órában engedetlenkedett, vagy aznap nem is lett volna órája, vagy csak egy órát nem tartott meg. Később Marosi Beatrix ügyvédjének kérdésére, miszerint miből tudja, hogy a tankerület csak napokat nézett, Fazekas azt válaszolta, onnan, hogy a tankerület 2023 januárjában, tehát fél évvel a tanárok elbocsátása után kért az igazgatótól olyan adatokat, hogy a felpereseknek hány órájuk maradt el. Addig viszont csak napokra vonatkozó adatokat kértek.

A bíró megkérdezte Fazekastól, hogy mikorra sikerült pótolni az elbocsátott tanárokat. Az igazgató elmondta, hogy francia nyelvű matematikatanárt a mai napig nem sikerült szereznie. Testneveléstanárt csak novemberben tudtak felvenni, 2023 januárjában pedig matektanárt. Addig állítása szerint kényszermegoldások voltak: csoportösszevonások, a tanárok pluszterheket kaptak.

„Az a narratíva, hogy a tanulók érdekében kellett az öt pedagógust elbocsátani, mert sérült a tanuláshoz való joguk, az nálam azért nem állja meg a helyét, mert sokkal több óra maradt el az elbocsátásokat követően, sokkal több kényszermegoldás született, az érettségizők más tanárt kaptak néhány hónappal az érettségi előtt, a tanulók érdeke jelentősen sérült” – mondta Fazekas Csaba.

Fazekas Csaba meghallgatása után Bogdán Viktória igazgatóhelyettest hallgatta meg a bíróság. Bogdán Viktóriát, a Kölcsey igazgatóhelyettesét a Kréta rendszerről kérdezte a bíró, ugyanis ő ennek a fő adminisztrátora, ő csinálja a változtatásokat, beírásokat, írja be a helyettesítéseket. Elmondása szerint a Krétában nem látszik, hogy mi miatt történik a helyettesítés: beteg a tanár, sztrájkol vagy polgári engedetlenkedik.

A sztrájkolóknál figyelt, hogy meglegyen a még elégséges szolgálat, vagyis, hogy a tanárok az órák felét, végzősök esetében a teljes óraszámot megtartsák. Elmondása szerint viszont a polgári engedetlenség egy számára is ismeretlen kategória volt, ezért azt így nem vezette.

Azt is elmesélte, hogy Ocskó Emese tanárnő órája esetében felvezették a Krétába, hogy ő fogja helyettesíteni. De Ocskó végül mégis bement órát tartani, a Krétában viszont Bogdán szerepelt helyettesítőként. A tankerület viszont elvileg azt nem látja a Krétában, hogy ki helyettesít, csak a szülők, a gyerekek meg a tanárok. A tankerület mindig a tanév végén kér az igazgatóhelyettestől adatokat, a napi dolgokat nem látják, csak ha kikérik a Kréta központjából.

Elmondása szerint az elbocsátások előtt tőle a tankerület nem kért Kréta adatokat arra vonatkozóan, hogy a felperesek hány órát nem tartottak meg.

A tárgyalás végén Marosi Beatrix ügyvédje kiegészítést tett Fazekas Csaba meghallgatásával kapcsolatban, amelyben tagadta azt, hogy elhangzott Marositól az, hogy felsőbb utasításra történtek a kirúgások és azt is, hogy egy korábbi értekezleten elhangzott az, hogy hagyják folyni a polgári engedetlenkedést. Mivel az ügyvéd a második tanú meghallgatása után tette ezt a kiegészítést és Marosi Beatrix nem volt jelen a tárgyaláson, ezért feltételezhető, hogy Marosi Beatrix a sajtóból értesült Fazekas Csaba állításairól és üzent az ügyvédének. Az ügyvéd utólagos bizonyítást és esetleges tanúmeghallgatást kért. Később Palya Tamás hozzátette, hogy azt ő is hallotta, amikor Marosi felsőbb utasításra hivatkozott.

A tárgyalás egy hónap múlva folytatódik, ítélethirdetés még nem várható.