A Kreml szerint Kijev miatt nincs béketárgyalás

Kijev ugyan most megpendítette a kommunikáció lehetőségét Moszkvával, korábban ezt megtiltotta magának – mondta Dmitrij Peszkov.

Az orosz elnöki szóvivő Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, ami szerint az ukrajnai válság rendezéséről megtartandó első és a második genfi csúcstalálkozó között kerülhet sor Oroszországnak az Ukrajnával fennálló fegyveres konfliktus lezárásáról szóló tárgyalásokra, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformulája” alapján.

Peszkov azt mondta:

„Először is: egy ilyen nyilatkozat természetesen teljesen ellentmond a (Zelenszkij) számára kodifikált, arra vonatkozó tilalomnak, hogy tárgyaljon Oroszországgal. Másodszor: számunkra nem elfogadhatók az olyan szabályok, amiket be kell tartanunk, és amelyeket valaki más fog kidolgozni.”

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a TASZSZ-nak nyilatkozva leszögezte: Oroszország nem kíván részt venni azon az Ukrajnáról szóló konferencián, aminek a lehetőségéről Kuleba említést tett. A Zelenszkij-formulát „alkímiának” nevezte.

Zelenszkij elnök 2022 novemberében egy olyan tízpontos béketervet terjesztett a G20-csoport csúcstalálkozójának résztvevői elé, ami figyelmen kívül hagyta Moszkva álláspontját. Az orosz fél elutasítja fegyveres erőinek teljes kivonását az 1991-ben érvényes határok mögé, illetve azt is, hogy visszaadja az ellenőrzést Ukrajnának az Azovi- és a Fekete-tengeren létrehozott „kizárólagos gazdasági övezete fölött”.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyijának adott interjúban elutasította a Zelenszkij-féle béketervet. Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap – mondta Lavrov, méltatva a 2023 februárjában előterjesztett 12 pontos kínai békekezdeményezést, ami szerinte a történtek okainak elemzéséből és azok megszüntetésének szükségességéből indult ki, az ENSZ Alapokmányának alapján.

Lavrov azt mondta, a rendezéshez el kell ismerni a harctéren kialakult realitásokat, valamint a „Novorosszijában” (Dél-Ukrajnában) és a Donyec-medencében élő lakosság legitim érdekeit. (MTI)