Bár gazdasági témájúnak tervezték, a külpolitika dominálja majd a ciklus utolsó EU-csúcsát

eu
április 17., 11:48

Utoljára találkoznak az uniós állam- és kormányfők a júniusi EP-választás előtt. A kétnapos brüsszeli EU-csúcs eredetileg az Unió gazdasági versenyképességéről szólt volna, azonban miután Irán a hétvégén megtámadta Izraelt, újra a külpolitika került a csúcstalálkozó fókuszába.

Közel-Kelet

A kiszivárgott tanácsi határozattervezet alapján az uniós vezetők mindenképpen el akarják kerülni a közel-keleti helyzet eszkalációját, ezért a legnagyobb önmérsékletre szólíthatják fel a feleket. Ezzel a válaszcsapást fontolgató Izraelnek is üzennének, hogy ne támadjon.

Iránt szinte biztosan szankcionálják majd a drónok és rakéták gyártása miatt, ez azonban csak szimbolikus lépés, hiszen az iszlám köztársaság rutinosan él együtt a nyugati szankciókkal.

photo_camera Fotó: JONAS ROOSENS/ANP via AFP

Az uniós vezetők kifejezetten aggódnak Libanon jövőjéért, ezért határozatukban fokozott támogatásukról biztosítanák Izrael északi szomszédját. Libanon azért kulcsfontosságú a régió biztonságának szempontjából, mert az ország egy részét az Iránnal szoros kapcsolatban álló síita terrorszervezet, a Hezbollah ellenőrzi.

Az uniós vezetők a gázai konfliktusról is újra tárgyalnak majd. Miután a magyar kormány elállt a vétójától, a márciusi EU-csúcson már felszólították a feleket az azonnali, fenntartható tűzszünethez vezető humanitárius szünetre. Ezt a kérésüket várhatóan a mostani határozatukban megismétlik majd, miközben akadálytalan humanitárius segítségnyújtást is kérnek a rászoruló palesztinoknak.

Ukrajna

Az EU-csúcson természetesen Ukrajna is téma lesz. A határozat-tervezet alapján az uniós vezetők megfogadnák, hogy sürgősen biztosítják a légvédelmi rendszereket Ukrajnának, miközben fokozzák a szükséges katonai eszközök szállítását is. A dokumentum szerint ez tüzérségi eszközöket és lőszereket is jelent.

A befagyasztott orosz vagyon hozamainak felhasználásáról viszont ezúttal sem várható döntés. Ursula von der Leyen a márciusi EU-csúcs előtt azt javasolta a Tanácsnak, hogy a 3 milliárd eurónyi összeg 90 százalékát fegyverek formájában, 10 százalékát nem katonai támogatásként nyújtsák Ukrajnának.

Az ötlet többek között Magyarországnak és Szlovákiának sem tetszett, így nem is született érdemi döntés a témában. Az álláspontok pedig azóta sem közeledtek.

Gazdaság

A külpolitikai problémák mellett a csúcstalálkozó eredeti témájáról, az uniós gazdaság versenyképességéről is tárgyalnak a politikusok. Enrico Letta volt olasz miniszterelnök bemutatja a Tanácsnak a közös piac reformjáról szóló 147 oldalas jelentését, amit a júniusi EU-csúcson egy hasonló dokumentum követ majd. Azt Mario Draghi, szintén egykori olasz kormányfő készíti. Ezek a jelentések a következő uniós ciklus gazdasági reformjait alapoznák meg.

Enrico Letta
photo_camera Enrico Letta

A reformokra azért van szükség, mert az uniós gazdaság veszített a globális versenyképességéből. Az elmúlt években az amerikai, a kínai, de még az orosz gazdaság is nagyobb mértékben növekedett, mint az uniós.

Egyébként a mostani EU-csúcson két új miniszterelnök is debütál. Írországot Simon Harris, Portugáliát pedig Luis Montenegro képviseli mostantól a Tanácsban. Utóbbi a korrupciós gyanú miatt lemondó António Costa helyére érkezik.

Costa a Tanács egyik veteránja volt, 9 évig képviselte a szervezetben a portugálokat. Könnyen előfordulhat azonban, hogy nemsokára visszatér, ugyanis brüsszeli források szerint a szocialisták őt akarják jelölni a Tanács következő elnökének.