Az Orbán Viktor kivonulásáról és vétójáról elhíresült decemberi, valamint a váratlanul gyors meghátrálásáról emlékezetes februári EU-csúcs után nyugodtabb ülés vár az uniós állam- és kormányfőkre. Az Európai Tanács többek között az Ukrajnának szánt fegyverszállítmányokról, a gázai helyzetről, az Unió bővítéséről és az európai gazdák követeléseiről tárgyal csütörtökön és pénteken Brüsszelben.
A Politico információ alapján Ursula von der Leyen 3 milliárd - befagyasztott orosz vagyonból származó - euróval támogatná Ukrajnát. Az Európai Bizottság elnöke azt javasolja a Tanácsnak, hogy az összeg 90 százalékát fegyverek formájában, 10 százalékát nem katonai támogatásként nyújtsa Ukrajnának.
Von der Leyen javaslata kompromisszumos megoldás. Korábban ugyanis a teljes összeget fegyvervásárlásra fordította volna a Bizottság, ez azonban több tagállamnak nem tetszett. Magyarország és Szlovákia a háború eszkalációjától tartott, míg Írország és Málta semlegességet követő külpolitikai elvei miatt nem vásárolhat halálos fegyvereket más országok számára.
Az EU-csúcson várhatóan nem tudnak majd megállapodni a tagállamok a támogatás pontos részleteiről, a befagyasztott alapok felhasználásának politikai irányaiban viszont kialakulhat közös álláspont.
Hasonlóan nehéz lesz megállapodniuk a politikusoknak a gázai konfliktusról szóló nyilatkozat szövegéről. A dokumentum vázlata alapján az uniós vezetők „azonnali humanitárius szünetet kívánnak bevezetni, ami egy fenntartható tűzszünetet eredményezhet”.
Emellett újra elítélnék a Hamászt a „brutális terrortámadás” miatt, miközben elismernék Izrael jogát az önvédelemhez a nemzetközi joggal összhangban, és felszólítanák a feleket a túszok azonnali, előfeltételek nélküli elengedésére.
Izraelt felszólítanák, hogy tartózkodjon a rafahi szárazföldi hadművelettől, a szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszakot pedig elítélnék. Sokáig úgy nézett ki, hogy utóbbi mondat okozhatja majd a legnagyobb problémát, miután a magyar kormány korábban egyszer már megakadályozta, hogy az Unió szankciókkal sújtsa a telepeseket. Diplomáciai források szerint azonban Magyarország megváltoztathatja álláspontját.
A tavaly októberi EU-csúcson az uniós vezetők nem tudtak megállapodni a Gázával kapcsolatos dokumentum szövegében, és most sem lesz könnyebb dolguk. Különösen annak fényében, hogy a magyar kormány februárban egyedüli tagállamként megtagadta a közös uniós nyilatkozat aláírását.
Akárcsak a decemberi EU-csúcson, ezúttal is téma lesz az Unió bővítése. A Bizottság előzetesen azt javasolta a Tanácsnak, hogy kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. Ezt azonban Franciaország vezetésével több tagállam is ellenzi.
A bosnyákok két esetben kezdhetnék meg a csatlakozási tárgyalásaikat: ha már a Bizottság által kért valamennyi reformot végrehajtották volna, vagy ha a Tanács megszavazza a csatlakozási tárgyalások megindítását, azzal a kikötéssel, hogy a hiányzó reformokat egy határidőn belül teljesíteni kell. Utóbbi módszert alkalmazta a Tanács decemberben Ukrajna és Moldova esetében.
Bosznia-Hercegovinával szemben többen is szkeptikusak. A francia uniós ügyekért felelős államtitkár például kedden arról beszélt, hogy a bosnyákok csak a szükséges reformok töredékét hajtották végre, ezért további erőfeszítésekre kell ösztönözni őket. Rövid távon azonban érdemes lehet ehhez pozitív jelzést adni.
Az államtitkár utóbbi mondata alapján elképzelhető, hogy a franciák végül mégis támogatják a tárgyalások előzetes megindítását. Ebben az esetben kérdés, hogy a szintén szkeptikus hollandok és dánok hogyan szavaznak majd.
Tárgyal majd a Tanács Ukrajna és Moldova csatlakozási folyamatáról is. Esetükben azonban nem várható gyors döntés, mert a magyar kormány továbbra is ragaszkodik a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak reformjához. Annak ellenére, hogy a Bizottság szerint az ukrán kormány minden elvárt feltételt teljesített a kérdésben.
Diplomaták szerint egyébként más tagállamoknak sem érdeke a folyamat felgyorsítása. Emmanuel Macron francia elnök állítólag megígérte Orbánnak, hogy az ukránok csatlakozási tárgyalásai csak az EP-választás után kezdődhetnek meg.
Bár az EU-csúcsokat általában a kül- és biztonságpolitikai témák szokták dominálni, ezúttal a mezőgazdaság is központi szerephez jut. A hónapok óta tartó európai gazdatüntetések ugyanis elérték, hogy a politikusok az agrárpolitikáról is egyeztessenek.
Az Euractiv által megszerzett előzetes tanácsi következtetések szerint az állam- és kormányfők megerősítenék a gazdálkodók pozícióját az élelmiszer-ellátási láncokban, biztosítanák számukra a tisztességes versenyt a globális és a belső piacon is, valamint megvizsgálnák az ukrán gabonára vonatkozó kereskedelmi szerződések mellékhatásait.
Utóbbi témakörben azonban megosztottak a tagállamok. Ukrajna szomszédai a túlzott import negatív hatásairól beszélnek, és akár az élelmiszer-behozatalt is betiltanák, miközben a leginkább importra szoruló déli országoknak éppen ellenkező érdekeik vannak.
Nehéz dolga lesz a Tanácsnak, ha általános megállapítások helyett érdemi, mindenkinek megfelelő intézkedéseket akar majd hozni a témában.
(via FAZ)