Egyetlen érdemi döntés született a márciusi EU-csúcson. Az uniós állam- és kormányfők megszavazták, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával. A konfliktusos témákban azonban nem tudtak konszenzusra jutni, és ez egyiküket sem zavarta igazán.

Csendes csütörtök

Bár mi is nyugodtabb ülésre számítottunk az Orbán Viktor kivonulásáról és vétójáról elhíresült decemberi, valamint a váratlanul gyors meghátrálásáról emlékezetes februári csúcs után, a csütörtöki nap eseménytelensége minket is meglepett.

A délután egyedüli érdemi történése az volt, amikor Orbán Balázs lejött az újságírói zónába. A miniszterelnök politikai tanácsadójától meg is kérdeztük, melyik pártcsaládba ülnek majd be a fideszes EP-képviselők, és támogatja-e a kormány Ursula von der Leyen újabb ciklusát.

Orbán arról is beszélt: Magyarország nem támogatja, hogy az Unió fegyvereket vásároljon Ukrajnának a befagyasztott orosz vagyon kamataiból. Az Európai Bizottság az EU-csúcs előtt azt javasolta, hogy a 3 milliárd eurónyi pénzeszköz 90 százalékát fegyverek, 10 százalékát nem katonai támogatás formájában adják oda.

Ennek fényében nem volt meglepő, hogy kora este már olyan információk szivárogtak ki az ülésről, miszerint a politikusok összevonták a napirend első helyén szereplő ukrán témát a második helyre tett védelmi blokkal. Ebből már sejteni lehetett, hogy a befagyasztott orosz források felhasználásáról nem lesz érdemi döntés.

Biztosnak látszott viszont, hogy megszavazzák Bosznia-Hercegovina csatlakozási tárgyalásainak megindítását. A kérdésben eredetileg a dánok, a franciák és a hollandok voltak szkeptikusak. Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök az ülésre érkezve már arról beszélt, hogy megszavazza a javaslatot. Miután a franciák két nappal korábban pozitív üzenetet küldtek a témában, egyedül az maradt nyitva, hogy hány órakor jelentik be a hivatalos döntést.

Az újságírók többsége kora hajnali időpontra tippelt. A vacsoráról visszatérő politikusok viszont kisebb meglepetésre nem sokkal 9 óra után meghozták a döntést. A Tanács elnöke, Charles Michel előbb bejelentette, hogy a bosnyákok zöld lámpát kaptak, majd pár perccel később az Ukrajnával és Gázával kapcsolatos tanácsi dokumentumot is nyilvánosságra hozták.

Ukrán témában nem született érdemi döntés az orosz források felhasználási módjáról. A politikusok felkérték az uniós miniszterek tanácsát, hogy folytassák a munkát, illetve megjegyezték, hogy akár fegyvereket is lehet vásárolni a pénzből. Százalékokról nem esett szó.

Gázával kapcsolatban viszont sikerült megegyezniük a közös nyilatkozat szövegében. Azonnali, fenntartható tűzszünethez vezető humanitárius szünetre szólítottak fel, miközben elítélték a szélsőséges izraeli telepesek tevékenységét is. Utóbbi szövegrészt korábban ellenezte a magyar kormány, de diplomáciai források az EU-csúcs előtt már kiszivárogtatták, hogy Orbán hajlandó engedni.

Pangó péntek

A csütörtöki nap szokatlanul korán, este 10-kor véget ért. A kényelmes tempó másnap is folytatódott. A politikusok délelőtt az Európai Gazdasági Térség fennállásának 30 éves évfordulóját ünnepelték az izlandi, liechtensteini és norvég miniszterelnökökkel, majd az eurózóna kihívásairól tárgyaltak Christine Lagarde-dal, az Európai Központi Bank elnökével.

Az EU-csúcs napirendi pontjai közül egyedül az agrárpolitika maradt péntekre, de a törésvonalak miatt sejteni lehetett, hogy nem születik mindenki számára kielégítő megállapodás. A politikusoknak úgy kellett volna segíteniük a piaci nehézségek és az olcsó ukrán gabona miatt elégedetlen európai gazdákon, hogy a háborúban álló ország érdekeit se sértsék meg.

A Tanács nem is talált megnyugtató megoldást, ezért az áprilisi EU-csúcson újra tárgyalja a kérdést. Az ülés utáni sajtótájékoztatón Charles Michel és von der Leyen is azt mondta, a gazdák követelései jogosak, és segíteni kell nekik az akadályok leküzdésében.

Von der Leyen három intézkedést jelentett be. A Bizottság enyhíti a gazdák adminisztrációs terheit, vis maior esetén igazságosabbá teszi a büntetéseiket, erősíti piaci tárgyalási pozícióikat. A Bizottság elnöke szerint bár ezek az intézkedések rövid távú segítséget nyújtanak a gazdáknak, közép és hosszú távú tervekre is szükség van. Ezekhez a tagállamoknak is hozzá kell járulniuk.

A Tanács javaslatot tett egy 50 százalékos büntetővámra, amit az EU-ba érkező orosz és belarusz gabonára vetnének ki. Von der Leyen azt mondta, nem akarják, hogy az oroszok előnyökhöz jussanak az európai piacon. A tranzit viszont továbbra is ingyenes lesz számukra, így a globális dél országaiba gond nélkül eljuthat az orosz gabona. A büntetővám bevezetéséről szóló döntés még nem végleges, az uniós miniszterek tanácsának hozzájárulása kell hozzá.