Budapestet a nem kormánypárti választópolgárok 2019 óta előszeretettel nevezik a szabadság szigetének. A 2010 utáni két Tarlós-ciklust leváltó Karácsony Gergely és a mögötte felsorakozó ellenzéki pártok tán még a Holdról is látható győzelmet arattak a fővárosban.

Ami számokban annyit tesz: a Fidesz 10 kerületet bukott el (köztük például a presztízskerületnek tekinthető Budavárat, Óbuda-Békásmegyert, amit még Tarlós hagyott 2006-ban Bús Balázsra, vagy éppen Józsefvárost, Kocsis Máté felségterületét). Az ellenzék összesen 14 kerületben győzött, a Fővárosi Közgyűlésben pedig 18 mandátumos többséget szereztek a Fidesz-KDNP 13 mandátumával és két független képviselővel szemben.

Az elmúlt öt év mindezek ellenére nem volt fáklyásmenet az ellenzéki vezetésű fővárosnak a kormányzati ellenszélben. Bár kezdetben úgy tűnhetett, hogy Orbán Viktor kész kompromisszumok mentén együtt dolgozni Budapesttel, számos ügy (Fudan, Lánchíd, atlétikai világbajnokság, vagy éppen legutóbb a mini-Dubaj beruházás terve) mutatott rá arra, hogy a kormány valójában nem tekinti egyenrangú partnernek a fővárost és annak vezetését.

Lefutott meccs-e az önkormányzati választás Budapesten és a kerületekben? Tényleg elengedte a Fidesz-KDNP a fővárost? Tanult az ellenzék a 2022-es országgyűlési vereségből, és könnyebben fordultak rá a mostani választásra? Nézzük, hogyan futottak neki a versenyző felek a kampányidőszaknak (a regnáló polgármestereknél újraindulásuk esetén a mostani választáson őket támogató pártokat tüntettük fel).

Kezdjük a legfontosabbal, a főpolgármester-jelöltekkel.