Július végén az Egyesült Államok kongresszusa előtt szólal fel Benjámin Netanjahu: az izraeli miniszterelnök várhatóan a törvényhozás mindkét kamarájával, a szenátussal és a képviselőházzal is tárgyal a gázai-izraeli háborúról és egy lehetséges békéről. Kritikusai inkább szerecsenmosdatástól tartanak.

A miniszterelnököt felkérő Mike Johnson demokrata házelnök és Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője remélik, hogy Netanjahu megragadja az alkalmat, hogy vázolja az izraeli kormány vízióját „a demokrácia védelméről, a terror elleni küzdelemről, az igazságosság és a tartós béke megteremtéséről” a régióban. Netanjahut a kongresszusi vezetők nyilatkozata szerint meghatotta, hogy Washingtonban is képviselheti Izraelt, és

„feltárhatja az igazságot a háborúról azok ellen, akik meg akarják semmisíteni”.

Izrael és a Hamász között hetek óta zajlanak a tűzszüneti tárgyalások Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével. Joe Biden az egész világot meglepve olyan háromlépcsős béketervet ismertetett a múlt héten, ami állítása szerint az izraeli fél ajánlata, amit ő hoz nyilvánosságra. Az amerikai elnök így próbálhatott nyomást gyakorolni mind a Hamászra, mind a keményvonalas izraeli politikusokra - egyelőre sikertelenül.

Biden néhány napja egy Times-interjúban már úgy fogalmazott, hogy Netanjahu saját politikai túlélése miatt nyújthatja el a háborút.

Az izraeli miniszterelnök utoljára 2015-ben szólalt fel a Kongresszusban, amikor mindkét kamarát republikánusok ellenőrizték, és megragadta az alkalmat, hogy bírálja az akkori elnököt, a demokrata Barack Obamát, amiért az iráni atommegállapodást szorgalmazta. Netanjahu júliusi látogatásának híre a törvényhozás demokrata többségén belül is ellenérzéseket vált ki: a szenátus vezetője, Chuck Schumer külön nyilatkozatban jelentette ki, hogy annak ellenére támogatja a felkérést, hogy „mélyreható nézeteltérései” vannak a kormányfővel, amiknek nyilvánosan sem győz hangot adni.

A kongresszusban külföldi vezetők által mondott beszéd Washington közeli szövetségesei számára fenntartott megtiszteltetés.

Egyelőre nem tudni, hogyan érintheti Netanjahu amerikai látogatását a nemzetközi elfogatóparancs, amit a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze, Karim Khan kért rá, Joáv Galant védelmi miniszterre és a Hamász vezetőire a gázai-izraeli háborúban elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. A Hamászt a világ legtöbb demokratikus országa terrorszervezetként jegyzi az elmúlt három évtizedben – köztük az Egyesült Államok is.

Az elfogatóparancsok realitását, hatását és lehetséges kimeneteleit szakértő segítségével jártuk körül. (MTI, BBC)