Délután három óráig a névjegyzékben szereplők 42,04 százaléka ment el szavazni – közölte a választási iroda. Ez a részvételi adat már közel van ahhoz, ami a 2019-es EP-választás egész napos részvételi adata volt (43,58 százalék).
Több, az EP-választásokra kialakított szavazóhelyiséget tönkretett az áradás Ausztriában, írja az MTI. Az osztrák hírügynökségek szerint az áradásra gyorsan reagáltak a hatóságok, a szavazókat pedig átirányították más és új szavazóhelyiségekbe. A hivatalos álláspont szerint a szavazást mindez nem befolyásolja.
Az ország déli részén, Stájerországban szombat este heves viharok voltak, a villámárvizek pedig több autót is elsodortak. Bár az időjárás reggelre jobbra fordult, az előrejelzések további viharokra figyelmeztet Tirol környékén. A Magyarországgal határos Burgenland tartományban az esőzések miatt több folyó is megáradt, a térségben a katasztrófavédelmet és az osztrák hadsereget is bevetették.
A hét eleji özönvízszerű esőzések okozta áradások, a hétvégén öt ember halálát okozták Németországban, a héten pedig Ausztriára és Magyarországra is átterjedtek. Ausztriában szerdán a teljes Dunát lezárták, miután az ország harmadik legnagyobb városában, Linzben átszakadtak a partok.
„Normális Magyarországot, európai béreket!” – írta Róna Péter, a Jobbik-Konzervatívok EP-listavezetője, miután leadta szavazatát a kisasszondi művelődési házban kialakított szavazókörben.
Az MTI szerint Róna Magyarország Erasmus- és Horizont-programban való részvételének azonnali visszaállításán, az önkormányzatok közvetlen uniós forrásokhoz jutásán, a bérfelzárkózáson, és a vízgazdálkodási gondok megoldásán dolgozna elsősorban, ha bejutna az Európai Parlamentbe.
A külképviseleten szombaton és vasárnap mintegy 21500 választó adhatja le szavazatát, öt éve 20 ezren szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, írja az NVI. Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt szombaton kezdődött a szavazás, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Legtöbben New Yorkban szavazhattak, ahol 350 választó kérte a névjegyzékbe vételét.
A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok adhatják le voksukat, akik magyarországi lakhellyel rendelkeznek, a választás napján külföldön tartózkodnak, valamint május 31-éig felvetették magukat a külképviseleti névjegyzékbe és jelezték, hogy mely városban kívánnak szavazni.
Argentínában, Brazíliában és Uruguayban már közép-európai idő szerint szombat éjfélkor lezárult a szavazás. Az Amerikán kívüli első szavazókör Új-Zélandon, közép-európai idő szerint szombat este nyolckor nyílt, majd két órára rá az ausztrált kontinensen is megnyílt a lehetőség. Közép-európai idő szerint vasárnap reggel 7-kor megnyílt a szavazókör többek között Londonban, Lisszabonban, Dublinban és Tuniszban, utolsóként pedig reggel 8-kor Ghánában.
Délután egy óráig mindössze egy ember ment el szavazni a csereháti Perecsén. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, szlovák határ mellett lévő községben 22-n szavazhatnak, van polgármesterjelölt és a két helyre három képviselőjelölt, mégis teljes az apátia.
Bezzeg öt éve! A 2019-es önkormányzati választáson már 11 óráig 20-an adták le a szavazatukat az arra jogosult 26 főből a szavazás lezárásáig 25-en elmentek szavazni. A most már egyedüliként induló Aradiné Garai Erika Szilvia a 25-ből 20 szavazattal nyert. Izgalmasabb volt viszont a választás 2002-ben, amikor a 27 szavazóból 11-11 szavazatot kapott két polgármesterjelölt, Aradiné és Stelmach Sándor (míg öten Kolyvek Jánosnéra szavaztak), így megismételt választást kellett tartani.
Akkor a 2003-as időközire hirtelen 47 fősre duzzadt a település, a szavazást végül Stelmach nyert 24:22-re az akkor a Centrum-Zöld Demokraták színeiben induló Aradiné előtt. Aki aztán 2006-ban már fideszes, 2010-ben Fidesz-KDNP-s jelölt volt, majd 2014-ben és 2019-ben független. Ami viszont nem változott: 2006 óta mindig nyert, akkor 20:10-re, 2010-ben 22:8-ra (akkor Kolyvekné 6 szavazatot kapott), majd 2014-ben 24:4-re verte Stelmachot, aki 2019-ben már csak 1 szavazatot kapott (4-et egy Aranyosi István nevű jelölt).
Grundtner András, a Mi Hazánk főpolgármester-jelöltje is leadta szavazatát a 12. kerületben, írja az MTI. Elmondása szerint sikeres kampányt folytattak, bár nem volt kiegyenlített a küzdelem, mert a Mi Hazánk csak néhány milliót tudott költeni, míg a két nagy tábor milliárdokat. Szerinte pártja az egyedüli nemzeti erő Budapesten.
„A Mi Hazánk Mozgalom nem fogja hagyni, hogy a globalista magánérdekek vezette szélsőséges liberálisok a nemzet fővárosát a nyugat-európai nagyvárosok szintjére züllesszék” – mondta korábban Grundtner, aki budapesti kampányában kebabosokkal, kínai üzletekkel és idegen nyelvű feliratokkal sokkolta a szavazókat, és megígérte, hogy visszaadja az autósoknak a Lánchidat.
A Nemzeti Választási Iroda listázza a rendkívüli eseményeket. Eddig ilyenek történtek:
A szlovák határ közelében lévő csereháti zsáktelepülésen (az egyetlen út, amin megközelíthető, a 26 126-os jelű) 22-en szavazhatnának az önkormányzati, 15-en az EP-választáson. Előbbin az egy polgármesterjelöltből egyet, utóbbin a három kislistás jelöltből kettőt választhatnak be az önkormányzatba. A polgármesterjelölt a települést most is vezető Aradiné Garai Erika Szilvia, aki 2010-ben még a Fidesz-KDNP jelöltje volt, 2014 óta függetlenként indul és nyer.
Ahhoz képest, hogy négy jelölt is van, az aktivitás eléggé visszafogott: 11 óráig még 0 százalékos volt a részvétel, aztán 11 és 13 óra között egy személy felbukkant a település egyetlen szavazókörében, így most már 4,55 százalékos a részvétel.
A Mi Hazánk EP-listavezetője, egyben a párt elnöke Ásotthalmon adta le szavazatát, korábban ő volt ott a polgármester, ami nyomot is hagyott a településen. Toroczkai szerint két út van csak: azok a politikai erők, amelyek globalista érdekeket fognak kiszolgálni, és a Mi Hazánk, amely magyar érdekeket képviselne Európában. Toroczkai számított a magas részvételi arányra, de szerinte sokan úgy szavaztak, hogy a választás valód tétjét nem is ismerték, hiszen a pártok félretájékoztatták a szavazókat. (via MTI)
Debrecen, Göd és Iváncsa esetében is azt látni, hogy az országos átlagnál jóval többen mentek el ma eddig szavazni. Részletek cikkünkben.
Megállás nélkül dübörög a fideszes kampánygépezet, még ma is keresik a listáikon szereplő embereket. Így tesz Szentkirályi Alexandra is a posztja szerint. Sajnos minket még nem hívott, pedig kíváncsiak lennénk, hogy vajon a Fidesz visszalépett főpolgármester-jelöltjeként szólít-e fel éppen embereket szavazásra.
Szentkirályi Alexandra 2 nappal a választás előtt lépett vissza a főpolgármester-jelöltségtől (a párt fővárosi listáját azért vezeti, és állítása szerint a budapestieket se hagyja cserben).
Korábbi kérdésünkre a Nemzeti Választási Iroda közölte: a főpolgármester-választás szavazólapjának gyártását a nyomda május 29-én kezdte meg, és május 31-én fejezte be. Arra ilyen rövid idő alatt értelemszerűen már nem is lett volna idő, hogy a szavazólapokat újranyomtassák, a szabály az, hogy a kiesett jelölt vagy lista nevét a szavazólapon a szavazás napját megelőzően a helyi választási iroda vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság húzza át.
Szentkirályi visszalépése okán ezt 1 millió 364 ezer szavazólapon kellett megtenni.
Elég változatos megoldásokkal találkoztunk, kezdjük a legegyértelműbbel:
Máshol kevésbé erőteljes kisatírozás történt:
És van, ahol a létező legpuritánabb megoldást választották:
Szentkirályi Alexandrával egyébként az utolsó valamelyest felépített női politikusát is megalázva szedte le a Fidesz - erről hosszabban itt írtunk, de ezek a szavazólapok vizuálisan többet mondanak minden szónál.
Továbbra is nagyon magas a részvétel, a névjegyzékben szereplők 33,14 százaléka vett részt a szavazáson 13 óráig. Ez az EP- és önkormányzati választások esetében rekordnak számít, a két évvel ezelőtti parlamenti választáson 40,01 százalékos volt a részvétel délután egy óráig, vagyis ahhoz képest egyre jobban nyílik az olló.
Az LMP jelöltjeként induló, de már a Fidesz támogatását élvező politikust sajtótájékoztatóján kérdezték arról, hogy mit szól ahhoz, hogy Orbán is rá adta a szavazatát.
2019-ben bejött neki, most ismét nekifutott:
