A sportolók szerint életeket veszélyeztethet a hőség a párizsi olimpián

Egy új jelentés, a Rings of Fire: Heat Risks at the 2024 Paris Olympics (Tűzgyűrűk: Hőségkockázatok a 2024-es párizsi olimpián) felidézi: már a Covid miatt 2021-ben rendezett 2020-as tokiói olimpia is „riasztó” volt a 34 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a 70 százalékot megközelítő páratartalom miatt. „A versenyzők hánytak és elájultak a célvonalakon, kerekesszékeket vetettek be, hogy a naptól felperzselt arénákból elszállítsák a sportolókat” – áll a jelentésben.

Az éghajlatváltozással szembeni tétlenség és a fosszilis tüzelőanyagok folyamatos felhasználása miatt a világ az azóta eltelt három évben tovább melegedett. „Most már tudjuk, hogy a párizsi játékok potenciálisan felülmúlhatják a tokiói melegrekordot” - mondta Emma Pocock, a jelentés mögött álló egyik szervezet, a FrontRunners vezérigazgatója, aki szerint ha a bolygó tovább melegszik, „az általunk ismert és szeretett sportágak veszélybe kerülnek”.

1924 óta, amikor Párizs utoljára adott otthont olimpiának, a francia fővárosban évente 1,8 Celsius-fokkal melegedett a hőmérséklet, miközben évente átlagosan 23 nappal több forró (25 Celsius-fok fölötti) és kilenccel több perzselő, azaz 30 fokosnál melegebb nap van. A városban 1947 óta 50 hőhullámot tapasztaltak, ezek gyakorisága és intenzitása egyre nő.

A Météo France már most a szokásosnál melegebbet jósol júliusig az ország egész területére, 70 százalékosnak mondta az esélyét annak, hogy a szokásosnál melegebb lesz.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elismerte, hogy a szélsőséges hőség világszerte egyre nagyobb problémát jelent a sport számára. „Sajnos az élsportolók által tapasztalt környezeti hőstressz mértéke az elkövetkező években tovább fog emelkedni (…) egyre több versenyt rendeznek rendkívül forróságban, az elkövetkezendő években a környezeti hőstressz mértéke tovább fog emelkedni” – fogalmaztak.

A forró és/vagy párás körülmények megnehezítik a sportolók számára a testmaghőmérséklet szabályozását, ami rontja a fizikai teljesítményt, különösen az állóképességi versenyeken. A szélsőséges hőségben versenyző sportolók esetében az egészségügyi kockázatok a leégéstől és a hőséggörcsöktől kezdve a hőkimerülésig vagy akár a hőguta miatti életveszélyes összeomlásig terjednek.

Sebastian Coe, az atlétikai világszervezet és kétszeres olimpiai aranyérmes elnöke azt mondta: „az éghajlatváltozást egyre inkább a sportot fenyegető egzisztenciális veszélynek kell tekinteni. Versenyt futunk az idővel. És ezt a versenyt egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy elveszítsük”.