Csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök hivatalosan is közzétette az Európai Tanács elnökének tett jelentését az ukrán, orosz, kínai és török vezetőkkel, valamint Donald Trump elnökkel folytatott megbeszéléseiről, „valamint néhány megfontolandó javaslatot”. Orbán leveléről korábban a Financial Times és a német Bild, illetve nyomukban a magyar sajtó, ezen belül a 444 is közölt részleteket.
Orbán a levelében arról írt, hogy az orosz–ukrán katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódhat. Személyes tapasztalatként fogalmazta meg, hogy „a hadviselő felek eltökéltek abban, hogy még mélyebben bevonják magukat a konfliktusba, és egyikük sem kíván tűzszünetet vagy béketárgyalásokat kezdeményezni. Ezért feltételezhetjük, hogy a feszültségek nem csökkennek, és a felek nem kezdenek kiutat keresni a konfliktusból, jelentős külső beavatkozás nélkül.”
A miniszterelnök szerint három globális szereplő képes befolyásolni a fejleményeket: az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kína. Azonban
„fontos regionális szereplőként kell figyelembe vennünk Törökországot is, mint az egyetlen sikeres közvetítőt Ukrajna és Oroszország között az ellenségeskedések 2022-es kirobbanása óta”.
Orbán azt is megállapította, hogy az Egyesült Államokat az elnökválasztási kampány erősen lefoglalja. Szerinte nyilvánvaló, hogy Joe Biden nem képes megváltoztatni „az USA jelenlegi „háborúpárti politikáját”, nem várható el tőle, hogy új politikát kezdjen.
Szerinte Donald Trump röviddel a „valószínűsíthető választási győzelme után nem vár majd a beiktatásáig, hanem azonnal kész lesz békeközvetítőként fellépni az orosz-ukrán háborúban”. „Erre vonatkozóan részletes és biztos alapokon nyugvó tervei vannak.” Viszont Trump győzelme esetén az USA és az EU közötti pénzügyi terhek aránya „jelentősen megváltozik az EU hátrányára, amikor Ukrajna pénzügyi támogatásáról van szó”.
Végül javasolta, hogy kezdeményezzenek vitát a következőkről: