Lezajlott a 33. Tusványos második olyan vitája, ahol fideszes politikusok vitáztak ellenzékiekkel. A fesztiválon többször is elhangzott, milyen jó is az, hogy van lehetőség a vitára a nem kormánypárti szereplőkkel is, akik szintén örvendeztek a konstruktív párbeszéd megvalósulásának.

Csakhogy van egy kis bökkenő. Ha átolvassuk a meghívottak listáját, nehezen találunk olyan politikai erőt, amely meghatározó volna a magyar politikai életben. A pártok előtt jelezzük a mostani EP-választáson elért százalékos eredményeket – a mandátumok száma az DK-val és a Párbeszéddel együtt induló MSZP-t kivéve minden esetben nulla volt.

• (0,87 százalék) LMP: Kanász-Nagy Máté és Keresztes László Lóránt.
• (Az összefogás 8,03 százalékot szerzett) MSZP: Molnár Zsolt.
• (0,99 százalék) Jobbik: Lukács László György.
• (Nem indult) Szocialisták és Demokraták: A volt MSZP-elnök Mesterházy Attila.

Érdemes hozzátenni, hogy általában minden politikai szereplő és médium szereti elmondani, hogy ők meghívták az ellenkező oldalt, míg az ellenkező oldal általában azt állítja, őket nem hívták meg. Ebből születnek is aztán olyan emlékezetes pillanatok, mint amikor Magyar Péter kisétált az ATV stúdiójából, miután Rónai Egon a műsor elején egy mappát akart átadni neki, amelyben azt gyűjtötték össze, hányszor hívták a műsorba a Tisza politikusát.

Az LMP részéről két politikus is vitába szállt a kormánypárti, illetve kormánnyal szimpatizáló szereplőkkel. Szerdán Keresztes László Lóránt vitázott a magyar soros elnökség témakörben többek között Bóka János uniós ügyekért felelős miniszterrel. Keresztes lényegében egyetértett azzal, hogy a kormány helyesen kritizálja az Európai Uniót, mindössze azt hiányolta, hogy a globális nagyvállalatok brüsszeli döntéshozására gyakorolt befolyásolását nem érte kritika. Ezentúl környezetvédelmi témákban fogalmazott meg kritikákat.

A másik Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese volt, aki többek között Orbán Balázzsal, a miniszterelnök politikai tanácsadója, Nacsa Lőrinc KDNP-s frakcióvezető-helyettessel, Lukács László György Jobbik-frakcióvezetővel, Molnár Zsolt MSZP-s parlamenti képviselővel vitatkozott.

Olaj, gáz, áram

A vita elején Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője megkérdezte, a jelenlévők közül kik készek felszólítani az Európai Bizottságot, hogy a szankciós megállapodás értelmében tegyenek valamit az ukránok által leállítani tervezett olajszállítás ügyében. A legtöbb ellenzéki azt mondta, nem sok értelmét látják, hogy a pártjuk beleálljon az Európai Bizottságba. Kanász-Nagy viszont azt mondta, fontos lenne az energiaforrások diverzifikációja és a zöld átállás, miközben fontos, hogy a kormány megoldja az ország jelenlegi energiabiztonsági kérdéseit. Nacsa felháborodva reagált, miszerint ők az utóbbi években bőven diverzifikáltak.

Miután Orbán Balázs kifejtette, hogy az olajszállítás leállása és az Európai Unió Magyarországgal kapcsolatos politikája mögött a békemisszió felett érzett bosszúság áll, Molnár Zsolt azzal reagált, hogy szerinte más okok állnak az EU-s politika mögött. Konkrétan az, hogy „túlságosan erős Magyarország energiakitettsége orosz irányba, és ha az energiafüggőségünk nagyjából egyoldalú, akkor ez magával hoz egy politikai kiszolgáltatottságot”.

Békemission

A békemisszióval kapcsolatban Molnár elmondta, hogy az „egy jó dolog”, de ismerniük kéne annak a tartalmát is ahhoz, hogy tudják támogatni. „Hiszen mi nagyon-nagyon szeretnénk békét, csak ugye a fegyverszünet és a béke minőségében vannak különbségek. Szerintem a teremben egyetértünk, hogy a magyar történelem és a világtörténelem legigazságtalanabb békéje miatt van az, hogy azon kell gondolkozni, hogy van-e schengeni határunk, vagy nem, amikor idejövünk.”

Orbán Balázs erre azzal reagált, hogy a békemisszió részleteit a miniszterelnök nyilvánosságra hozta. Orbán nem tud mit kezdeni az ellenzéki kritikákkal, mert szerinte a magyar kormány abban cselekedett helyesen, hogy megtette azt a lépést, amelyet senki más nem tett meg: újraindították a befagyott kommunikációs csatornákat, és már látni is, hogy egyre több nemzetközi szereplő beszél békéről és tűzszünetről.

A vita végül a nemzeti kisebbségek kérdéskörével zárult, ahol végül a legtöbb ellenzéki párt politikusa valamilyen mértékben támogatta például a székelyek autonómiáját. „Nagyon boldog vagyok, hogy látom, hogy ilyen nagy utat járt az ellenzék a népszavazáson a határon túli magyarság elutasításától, meg a kettős állampolgárság ellenzésétől kezdve eljutottunk idáig. Úgyhogy én ennek örülök. Kicsit meg is vagyok lepődve, hogy milyen szép szavakat hallok” – lepődött meg Orbán Balázs, aki szerint a magyar kormány mindig is következetes álláspontot képviselt.

Aki még a választáson sem indult

Mesterházy Attila, az MSZP volt elnöke a fideszes Németh Zsolttal ült egy asztalnál, de vitára nem sok esély volt, hiszen mire minden szereplő elmondta a magáét, a keretidő szinte le is telt. Mesterházy azt mondta, sokban egyet tud érteni az egyébként fideszesekhez képes kirívóan atlantista Németh Zsolttal.

A tavalyi Tusványosról azt írtuk, hogy a szabadegyetem lelkes és tenni vágyó fiatalokból álló, egykoron építő és vitatkozó közössége mostanra teljesen kettévált: vannak a beszélő fejek meg az őket hallgató, elviselő tömeg. A fejek továbbra is úgy csinálnak, mintha egy szabadegyetemen szabadon vitatkoznának és gondolhatnának mindenféle gondolatokat.