Az EU elhibázott válaszokat adott többek között a versenyképesség, a védelmi együttműködés és a demográfia kérdéseiben, mondta Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter „A magyar EU-elnökség célkitűzései az új intézményi ciklus kezdetén” című beszélgetésen a Tusványoson.

A miniszter szerint a kormány az EP-választásokat úgy értelmezte, hogy a választók a fenti kérdésekben is változásokat akarnak. Ezt szeretnék figyelembe venni a magyar soros elnökség politikájának alakítása során is. Szerinte a kormány akkor jár el felelősségteljesen, ha az ezzel járó konfliktusokat fel is vállalja. „A hangulatot már sikerült felpaprikázni” – mondta.

Valóban nem volt eseménytelen a magyar soros elnökség első két hete, amely alatt

• Orbán békemissziójától volt hangos az új Európai Parlament;
• Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság újonnan megszavazott elnöke nekiment a magyar miniszterelnöknek;
• Charles Michel, az Európai Tanács elnöke dörgedelmes levélben válaszolt a magyar békemisszionárius békelevelére;
• EU-s vezetők siettek jelezni, hogy Orbán nem az EU-t képviselte Vlagyimir Putyinnál tett látogatása során;
• a diplomáciai túra után a 27 tagállam közül 25 szembehelyezkedett a magyar kormánnyal, és Budapest helyett Brüsszelbe hívták össze a külügy- és védelmi miniszterek informális ülését.

Már az is csoda, ha az EU kis lépéseket tesz

Mi a célja az európai integrációnak? Bóka szerint két ellentétes válasz létezik, melyeknek nincs közös nevezőjük. Az egyik, hogy az integráció célja, hogy az EU-tagállamok együttműködjenek azokon a területeken, ahol egyedül gyengébbek lennének. A másik, hogy az integráció lényege az integráció maga. Itt nem a hozzáadott érték a lényeg, hanem a mélyebb integráció, és ezt szolgálják az EU-s intézmények is.

„Ha az Európai Unió kis lépéseket tesz előre, az már önmagában a csoda kategóriájába tartozik” – mondta Bóka, aki szerint jelenleg a mélyebb integrációs elképzelés dominál. Példának hozta a zöld átmenetet, ahol szerinte teljesíthetetlen célokat írnak elő, miközben a lényeg, hogy olyan gazdasági programokat indítsanak el, amelyek megfosztják az egyéni, tagállami gazdasági tervek meghatározását.

Bóka szerint az utóbbi öt évben nem volt közös EU-s program, amely hozzáadott értéket hozott volna. A magyar elnökség a miniszter szerint azt tudja hozzátenni a diskurzushoz, hogy azokra a területekre koncentrál, ahol az együttműködés valóban eredményes tud lenni.

Problémák az asztalon

Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője szerint a brüsszeli döntéshozatalt a profitérdek, a globális nagyvállalatok érdekei határozzák meg – a demokrácia kárára. Szerinte, bár a magyar kormány számos kérdésben helyesen bírálja az Európai Uniót, a brüsszeli vezetéshez hasonlóan kiszolgálja a nagyvállalatok érdekeit.

Nemzeti kisebbségek

„Az Európai Uniós intézményekben ma nincs véleményszabadság” – mondta Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője. Szerinte a baloldali vélemények dominálnak, mást nem szabad mondani, a béke szitokszó, és egyedül Ukrajna teljes mértékű támogatása az elfogadott álláspont. Vincze bízik benne, hogy a magyar elnökség a maga mozgásterében sikeres tud lenni.

A képviselő a nemzeti kisebbségek problémái miatt is kritizálta az EU-t, mivel elmondása szerint korábban ígéretet kapott Ursula von der Leyentől, hogy az Európai Bizottság (EB) tenni fog az ügyben, ám a mai napig nem történt semmi. Bár az EB júliusban megválasztott elnöke beszédében azt ígérte, létesíteni fog egy egyenlőségi biztosi pozíciót, Vincze szerint az inkább az LMBTQ-személyek, esetleg a romák jogaival fog foglalkozni, nem a nemzeti kisebbségekéivel.