Ahogy hétfői sajtótájékoztatóján megígérte, Magyar Péter kedden benyújtotta a Központi Nyomozó Ügyészségre a Völner-Schadl-ügyben a nyomozást megszüntető, megalapozatlan ügyészségi határozat elleni felülbírálati indítványát.

Magyar indoklása szerint azért most, mert az általa márciusban nyilvánosságra hozott információk alapján lefolytatott kiegészítő vizsgálatban nem ő volt a feljelentő, hanem Tényi István. Így utóbbinak lett volna lehetősége határidőig felülvizsgálati indítványt benyújtani az azóta lezárult vizsgálat kapcsán, ám ő ezzel nem élt.

Magyar hétfőn azt mondta, szeretné, ha a Völner-Schadl-ügyként ismert nyomozásban új eljárásra köteleznék az ügyészeket. Szerinte mulasztásos alkotmánysértés történt, hisz az ügyészségnek is egy vizsgálat alanyának kéne lennie, ha valóban beavatkoztak vezető politikusok az általuk lefolytatott nyomozásba.

Fürcht Pál főügyész június 20-án jelentette be, hogy „átfogó, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálat után a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megszüntette a volt igazságügyi miniszter magánbeszélgetését tartalmazó hangfelvétellel kapcsolatos nyomozást”.

Ez volt az a vizsgálat, amelyet a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott információk, két Facebook-poszt nyomán folytattak le, de nem Magyart tekintették a feljelentőnek, hanem Tényi Istvánt, a hasonló feljelentéseiről ismert egykori fideszes képviselőt.

Magyart ezért március 20-án hallgatta meg a Fővárosi Nyomozó Ügyészség arról az állításáról, hogy „Rogán Antal emberei manipulálták az ügyészségi iratokat”. Egy héttel később Magyar nyilvánosságra hozta azt a titokban rögzített hangfelvételt, amelyen volt feleségével, Varga Judit akkori igazságügyi miniszterrel beszélget.

Az ügyészség nem sokkal Magyar sajtótájékoztatója után kiadott egy közleményt, amiben azt írták, hogy a tiszás politikus az ügy nyomozásával kapcsolatban nem tett feljelentést, csupán tanúként jelent meg. A nyomozást pedig nem Tényi István feljelentése alapján rendelték el.

Emellett azt írták, Magyar nem mondott igazat, amikor azt állította, az ügyészség azért nem őt tekintette feljelentőnek, hogy az iratok tartalmát így ne ismerhesse meg. Ugyanis az eljárási törvény alapján a sértettnek nem minősülő feljelentő az iratokba nem tekinthet bele.

Magyar szerint az ügyészség kirívó formai és tartalmi hibákat vétett az eljárásban, és nem a valós feljelentőt tekintette feljelentőnek. A Varga Judittal folytatott, titokban rögzített hangfelvételen elhangzottakat pedig szándékosan nem logikus módon értelmezte. Szerinte az ügyészség nem azon dolgozott, hogy az elkövetett bűncselekményt felderítse és az ehhez szükséges nyomozati cselekményeket elvégezze, hanem pont ezzel ellentétesen járt el.