Nem tudni, ki lehet az a magyar vállalkozó, aki papíron gazdagabb, mint a leggazdagabb magyarok együttvéve
augusztus 29., 09:17
Nincs olyan eleme a hatezermilliárdos cégek sztorijának, ami ne bűzlene messziről
T. János György élete egy nagy kaland, ezt talán anélkül is kijelenthetjük, hogy ismernénk őt.
Egyrészt ő az az ember, aki csinált nemrég két olyan céget, amelynek a papírjaiban egyenként is több ezer milliárd forintos vagyon szerepel. Mondjuk nem kockáztatunk nagyot azzal, ha azt mondjuk, ez a vagyon nem létezik, csak egy kamu állampapírral sikeresen vágták át az egész magyar államigazgatást cégbíróságostul, mindenestül, de erről majd később.
Másrészt az amúgy száraz cégbírósági adatokat olvasgatva is kitűnik, hogy nem mindennapi az, amit T. a vállalkozásaival és lakcímeivel csinál. Kezdjük ezzel, mert T. "cégezéseiből" kicsit érthetőbbé válik az is, hogy hogyan jutott el az állítólagos több ezer milliárdos káeftékhez.
Az 1957-es születésű vállalkozó már a kilencvenes években olyan cégek körül bukkant fel, amelyek valamilyen egzotikus, nehezen elérhető országokban voltak bejegyezve. Az első vállalkozása, amit találtunk, az 1993-as Stephens Hungary, amelynek 85 tevékenységi köre volt, azaz papíron gyakorlatilag mindent csinálhatott. Ebben T. társtulajdonosa lett előbb egy Man-szigeteki, majd két évre rá egy Brit Virgin-szigeteki cég, aztán végül egy szintén T. által társalapított guineai céghez került, és végül felszámolták.
Aztán sorban jöttek a hasonló sztorik. A férfi életét és cégeit az elmúlt évtizedekben végigkísérték ezek a távoli országok és a cégfelszámolások. A kilencvenes években még egy XVI. kerületi, aztán egy tatai lakcíme volt ugyan, ám seychelles-i, guineai, és máltai lakcímmel is futott, előfordult, hogy ugyanabban az időszakban egyik cégénél az egyik országot, másik cégénél a másik országot adta meg lakcímeként. Mivel nem túl életszerű, hogy valaki egyszerre lakjon a világ két végén, és közben folyamatosan magyar cégeket gründoljon, vélhetően csak a papír miatt kellettek a külföldi címek.
A felszámolásos történetekre pedig egy jellemző példa az Újbuda Computer nevű, 2000-ben, magyar magánszemélyek által alapított cég. Ebbe két év működés után szállt be tulajként T. egy Seychelles-szigetekre bejegyzett cége, hogy aztán átnevezzék, később felszámolják az újbudai vállalkozást. Hasonlóképp történt a Zephyr-Net Kft.-vel: a 2002-ben indult cégbe 2006 nyarán érkezett ügyvezetőként T., ugyanezen a napon átvette a céget egy seychelles-i cég, majd végrehajtás és felszámolás indult a Zephyr-Net ellen. Találtunk olyan vállalkozást is, amelyet átvett ügyvezetőként és tulajdonosként, majd egy hónap múlva a Kft. egy hírhedt tatabányai cégtemetőben végezte, és kényszertörölték.
Számításaink szerint T. J.-nek közvetlenül 26 céghez volt vagy van köze, ezek közül 16 már megszűnt.
A Carta-háló, dupla brazil szállal
2006-ban T. elindított egy olyan céghálót, amely fontos adalék a mostani, sokezermilliárdos cégek ügyéhez. Ez a Carta-háló, amelyben jelenleg négy cég van, ebből az egyik egy máltai cégének a magyarországi fióktelepe.
A történet úgy indult, ahogy T. céges ügyei általában indultak: a vállalkozó egy seychelles-i cégével átvett/megvett egy magyar céget, a Boost Magyarország Reklám Kft-t, amelyet három hónappal azelőtt alapítottak magyar magánszemélyek.
A cég több kanyar után 2010-ben
egy brazil cégé lett,
melyet úgy hívnak, hogy Carta LTDA, és ezzel a lendülettel át is nevezték a Boostot Carta Magyarországgá.
2015-ben bejön
egy újabb brazil szál:
T. megalapította Máltán a Carta Malta LTD-et, amelynek az ügyvezetője egy brazíliai lakcímű magyar férfi lett. A máltai cégnek 2020-ban hozták létre a magyarországi fióktelepét, logikusan Carta Malta néven.
Jelenleg a Carta-hálónak öt cég a tagja
- Carta Magyarország,
- Carta Global Systems,
- Carta EU Assistant,
- a máltai cég és
- annak magyarországi fióktelepe.
A cégek működtetésében és tulajdonlásában egy 1952-es születésű férfi, T. Gy. István segít be: három kft-ben bukkan fel hol ügyvezetőként, hol tulajdonosként. Nem rokonok, a vezetéknevüknek csak az első betűje ugyanaz.
Azt nem tudni, hogy ezek a cégek mivel foglalkoznak. a Google nem ad ki rájuk érdemi találatot a különböző cégjegyzékeken, illetve az offshore cégeket felsoroló "Panama Papers" adatbázisán kívül. A tevékenységi köreik szerint "máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítést", illetve "egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenységet" végeznek.
Az ezermilliárdok
És így jutunk el 2023 elejéhez, amikor is az egyik Carta-cég, a Carta EU megalapította a Carta EU segéd Kft.-t, amelyből három hónap után Brasil államkötvény hasznosító Kft. lett, és T. lett a tulajdonos. Ez a Kft. alakult át Brasil Zrt-vé 2023 végén, 6900 milliárdos vagyonnal. Az átalakuláskor leadott vagyonleltár szerint a pénz "Brasil államkötvény"-ben van.
Ugyanekkor, 2023 végén jött létre a Donor Zrt., 6534 milliárdos befektetett eszközzel. A kiegészítő melléklete szerint a vagyon egyetlen eleme 2036-os lejáratú brazil állampapír. A cégeket a G7.hu találta meg.
A brazil állampapíros cégekben T. János Györgynek a Carta-hálóban is szerepet kapó T. György István segít ügyvezetőként, illetve az ő kézbesítési megbízottjaként.
A nagy kérdés, hogy ez lehet-e valós vagyon. A válasz nagy valószínűséggel az, hogy nem.
Csatlakozz a Körhöz, és olvass tovább!
Légy része a közösségünknek, segítsd az újság működését!
Már tagja vagy a Körnek?
Itt tudsz belépni.