Utóvizsgálat keretében ellenőrzi a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. által vállalt kötelezettségek végrehajtását. A hivatal szerint a cég a 2020 decemberében azt vállalta, hogy új, regionális beszállítói rendszert alakít ki, növeli a magyar kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeit, emellett új munkahelyeket is teremt. A GVH most azt vizsgálja, hogy a Spar maradéktalanul és határidőben végrehajtotta-e a jóvátételi programban önként vállalt kötelezettségeit.

A 2020 decemberében lezárult vizsgálat során a GVH feltárta, hogy a Spar jogsértő beszerzői gyakorlatot alakított ki, valamint visszaélt jelentős piaci erejével. A versenyhivatal megállapította, hogy a Spar bónuszrendszere indokolatlanul és egyoldalúan írt elő díjakat a beszállítóknak azért, hogy termékeik a bolthálózat polcaira kerülhessenek.

A GVH Versenytanácsa a jogsértések megállapításán túl egy összetett, mintegy 1,7 milliárd forintos kötelezettségvállalási program végrehajtását rendelte el a cég számára az eljárás eredményeként. Ennek része volt teljesen új, korábban nem létező munkahelyek létesítése is.

A Spar vállalta, hogy hat regionális szállítói központot (Győr, Hódmezővásárhely, Nyíregyháza, Pécs, Székesfehérvár, Zalaegerszeg) alakít ki a magyar helyi kistermelő beszállítók értékesítési lehetőségeinek növelésére. A cég vállalta, hogy a regionális rendszer 90 százalékban új mikro-, kis- és közepes méretű beszállítóknak juttat lehetőségeket, valamint a minőség-audit, a logisztika, a raktározás és a marketing területén is oktatással segíti a beszállítók tevékenységét.

Ha a GVH most arra jut, hogy a Spar nem teljesítette kötelezettségeket pontosan és maradéktalanul, akkor jelentős bírságot szabhat ki az érintett vállalkozásra.

A közleményben emlékeztettek arra is, hogy a magyar versenyhatóság rekord, közel 400 millió forintos utóvizsgálati bírságot szabott ki a Bookingra 2024 júliusában.

A magyar kormány tavasz óta áll konfliktusban az osztrák üzletlánccal, mióta Ausztria március elején bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál a kiskereskedelmi különadó miatt. A 2022 elején bevezetett intézkedés szerint több alapvető élelmiszert csak a 2021. októberi áron értékesíthettek a magyarországi üzletek, a rendeletben később előírták, hogy a termékekből mekkora árukészletet kell tartaniuk a boltoknak.

Az osztrák anyavállalat vezetője, Hans Reisch később azt mondta: „Viszonylag nyíltan azt mondták nekünk, hogy ha az állam részesedést szerezne a vállalatunkban, akkor sokkal könnyebb lenne a helyzet.” A pletykák szerint Tiborcz István próbált részesedést szerezni benne, de a miniszterelnök veje aztán ezt tagadta. Mindenesetre március végén Lázár János megfenyegette a céget. A miniszter azt mondta: „Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a Spar így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, és inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül.” Szeptemberben aztán az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy jogellenes volt a magyar kormány árstopja. (MTI)