Pénteken tette közzé a statisztikai hivatal az előző tanév közoktatásának, tehát az általános és középfokú iskolák iskolai és diáksporttal kapcsolatos néhány adatát. A táblázat a KSH honlapján itt található, néhány érdekesebb számot az alábbiakban grafikonon mutatunk be (a mindennapos testnevelés hatásáról, illetve annak hiányáról ebben az augusztusi cikkünkben írtunk bővebben).

A legfeltűnőbb, hogy az iskolai sportkörökben részt vevő tanuló száma további háromezerrel, nagyjából 2 százalékkal csökkent egyetlen tanév alatt. Mint látszik, a hanyatlás az elmúlt bő tíz évben folyamatos – a kiindulópontnak egyébként azért a 2012/13-as tanévet választottam, mert akkor vezették be, felmenő rendszerben, a mindennapos testnevelést. Ez azt jelentette, hogy akkor 1., 5. és 9. évfolyamon volt mindennap tornaóra, a többi évfolyamon heti 5 tanórányi testmozgást írtak elő, majd évről évre újabb 1., 5. és 9. évfolyamokon vezették be. (Igaz, a KSH megjegyzi, hogy a 2020/21-es előtti és utáni tanévek adatainak „összehasonlíthatósága korlátozott”, de ezt nem indokolják).

Ha hosszabb távú kitekintést néznénk, még rosszabb lenne a helyzet: a 2010/11-es, tehát a NER hazánkra telepedése utáni első tanévben még 362 ezren vettek részt iskolai diáksportkörben, de a 2004/05-ös tanévig ez szám több mint félmillió volt. Annak most már a harmadánál sem vagyunk. És ha nem vesszük a Covid miatti extrém 2020/21-et – a következő tanévről pedig nincs is a KSH-nak adata –, akkor az idén nyáron véget ért tanévben minden korábbinál alacsonyabb volt az iskolai sportfoglalkozásokon részt vevők száma.

Az iskola sportinfrastruktúra feltételei lényegében nem változtak a múlt tanévben az előzőhöz képest. Szabad szemmel nem látható mértékben, hattal nőtt az tornatermek, tornaszobák száma, ez 0,1 százalékos növekedés. Ez a szám a 2015/16-os tanév óta az 5600-5700-as sávban váltakozik, a mindennapos testnevelés programjának beindítása előtt még 5500 alatt volt (igaz, a 2006-2007-es tanévben pedig még csaknem 5800, de azóta jelentősen csökkent a közoktatásban részt vevő diákok és az iskolák száma is).

A saját uszodával rendelkező iskolák ugyanakkor minden korábbinál alacsonyabb szintre, 81-re csökkent. Ez azt jelenti, hogy az előző tanévhez képest néggyel lett kevesebb a „saját úszómedence” kategória a KSH listáján, ami csaknem 5 százalékos csökkenés. Az öt évvel korábbinál viszont 26-tal kevesebb, ami 24 százalékos visszaesést jelent.

A testnevelést és sportot tanító pedagógusok száma 9225 volt, ami 24-gyel magasabb a most véget ért tanévben, mint eggyel korábban, ami arányaiban szintén elenyésző változás. Ez az érték 2015-2017 között még 10-11 ezer volt, az is igaz viszont, hogy a 2020/21-es tanévben csak 8343-an tanítottak testnevelést (igaz, akkoriban a covidból fakadó otthontanuláshoz nemigen kellett tornatanárok, aki pedig kreatív megoldással próbált kitűnni, azt jól meg is büntették, igaz, később a büntető is pórul járt). Az a csekély, 24 fős növekedés is ahhoz vezetett ugyanakkor, hogy a testnevelést tanítók aránya 8 százalékra emelkedett, aminél magasabban utoljára a 2016/17-es tanévben volt).