Olyasmit cáfol a kormány, amit senki nem állított: a kecskeméti légibázison csak egy évek óta halogatott amerikai fejlesztés lenne már régen időszerű, ahhoz hasonlóról sem volt szó, hogy nukleáris fegyverek kerülnének Magyarországra. Arról sem tudni, hogy Kecskemét amerikai gépek állandó bázisa lenne a jövőben.

A hír a brit Telegraph cikke után mégis ilyen áthallásokkal kezdett terjedni, amikre a kormánykommunikáció cáfolatában még inkább ráerősített: Gulyás Gergely a Kormányinfón már azt is cáfolta a biztonság kedvéért, hogy atomtöltetek jönnének Magyarországra, azt hangsúlyozva, hogy erről szó sem volt - valóban nem, sehol.

A valóságban a kecskeméti reptérfejlesztés már csak a rossz amerikai-magyar kapcsolatok miatt sem olyan nagy volumenű. Valóban fajsúlyos dolgokat sokkal inkább például Romániában érdemes keresni: a Fekete-tenger közelében 2,7 milliárd értékű beruházással épülő Mihail Kogalniceanu légibázis a legnagyobb lesz Európában. Ha teljesen elkészül, kiválthatja majd a németországi Ramstein szerepét is, ami az USA legfontosabb európai katonai bázisa jelenleg.

Ezzel érdemes összevetni a kecskeméti reptér fejlesztésére még 2017-ben Washingtonban megszavazott 55 millió dollárt. Azon kívül, hogy ez szinte két nagyságrenddel kevesebb a romániai katonai infrastruktúraprojekt összegénél, azóta sem történt sok minden. A beígért amerikai támogatás ugyanis csak egy előirányzat volt, ami előbb a Trump és a Kongresszus közötti háborúskodásnak esett áldozatul, majd, már a Biden-adminisztráció alatt, feltehetően az sem segített a lehívhatóságában, hogy Budapest és Washington között látványosan megromlottak a kapcsolatok.

A Telegraph cikkében említett mostani fejlesztések a leírások alapján lényegében ugyanazok, amikről már egy évtizede szó van: új párhuzamos gurulóút építése, repülőgép-parkolóhelyek, a fénytechnika és az üzemanyag-ellátás fejlesztése.

Ezek voltak az elemei annak a 2021-es kétoldalú amerikai-magyar védelmi megállapodásnak is, ami meghatározta, hogy az amerikai légierő milyen feltételek esetén lesz jogosult használni a pápai és a kecskeméti katonai repteret (a szárazföldi erők pedig Tatát és Várpalotát) - amit erről tudni lehet, az alapján a megállapodás alapvetően NATO-hadgyakorlatokra vonatkozik.

A tágabb külpolitikai kongresszus persze a NATO keleti szárnyának erősítése volt. Az amerikai kormány Európai Elrettentési Kezdeményezése, amit még a Krím orosz annexiója után öntöttek formába, deklaráltan az orosz fenyegetés ellen jött létre. Ennek keretében kezdték fejleszteni az észak- és kelet-európai NATO-légitámaszpontokat is, aminek aztán az Ukrajna elleni orosz invázió adott nagy lendületet.

Az óriási romániai légibázis kiemelkedik ebből a körből, de jelentős amerikai légibázis-fejlesztést terveznek a norvég Ryggében is, és tervben van Szlovákia, a Pozsonyhoz közeli reptér is a malackai járásban.

És a jelek szerint talán elindulhat végre valóban a kecskeméti reptér megbütykölése is. Az építési szerződések megkötését 2024 utolsó negyedévére, vagyis mostanra tervezték, és egyes kivitelezők már be is számoltak arról, hogy elnyerték a projektet: az üzemanyagellátó infrastruktúrát és a világítást 21 millió dollárért az amerikai CMS Corporations fogja végezni Kecskeméten.

A brit Telegraph ehhez annyit tett hozzá új információként, hogy az általuk látott dokumentumok szerint a kecskeméti repülőteret F–15 Eagle csapásmérő taktikai vadászgépek, A–10 Warthog közeli támogató repülőgépek és C–5 Galaxy szállítógépek számára is alkalmassá kell tenni.

F–15-ösök egyébként már korábban is többször jártak Kecskeméten, már másfél évtizede is voltak itt légi-hadgyakorlaton, 2015-ben pedig közös légtérrendészeti feladatok gyakorlására ruccantak át Romániából:

Ebben tehát nincs nagy újdonság, az angol lap ugyanakkor azzal borzolta a kedélyeket, hogy az F-15-ösöket nukleáris eszközöket hordozására is képes vadászgépnek nevezte a cikkében. Ez a minősítés formálisan helytálló, de jó néhány vadászgép rendelkezik még ezzel a képességel, például azok az F-35-ösök is, amelyek már 11 európai ország hadrendjében kapnak helyet Finnországtól Német- és Lengyelországon át Görögországig.

Ezek természetesen ugyanúgy nem nukleáris robbanófejekkel repkednek normális esetben, ahogy a korábbi generációba F-15-ösök sem. Éles töltetek az európai hadgyakorlatokon sincsenek soha a gépeken.

Ha a kecskeméti repülőteret sok éves várakozás után végre tényleg alkalmasabbá teszik több és korszerűbb katonai gép fogadására, nem jelenti azt, hogy állandó jelleggel Magyarországra telepítenének amerikai gépeket, vagy hogy tervben lenne azok rendszeres magyarországi üzemeltetése.

Egy ilyen megállapodás előkészítése az amerikai elnökválasztás előtt a nem a legelkötelezettebb szövetségesnek tartott Magyarországgal sem amerikai, sem magyar oldalról nem lenne reális, és ilyen információról nem is tudni. Hogy a hír mégis ilyen értelmezésekkel és atomháborús asszociációkkal terjedhetett el, sokkal többet mond el az európai és a magyar közhangulatról, mint a katonai tervekről - és ehhez még direkt dezinformációra sincs feltétlenül szükség.