A szombati grúz parlamenti választás előtt a Bloomberg azt állítja: orosz kémek és hekkerek éveken át gyűjtöttek információt Grúzia kormányáról, nagyvállalatairól, behatoltak a külügyminisztéium, a pénzügyminisztérium, a központi bank, az energia- és távközlési szolgáltatók számítástechnikai rendszereibe.

Csak 2020. november-decemberben 114-szer törtek be például a külügyminisztérium hálózatába, és 2,1 millió gigabájtnyi adatot loptak el. (Magyarországon az oroszok évek óta ki-bemászkálnak a magyar külügy számítógépein, minderről ráadásul a magyar külügy is tudott.)

A választás esélyese a 2012 óta hatalmon lévő, azóta más és más jelöltekkel, de minden választást megnyerő Grúziai Álom.

Grúzia, Magyarországhoz hasonlóan, kezd magára maradni Nyugaton, csakhogy a kaukázusi ország egyelőre csak szeretne az EU tagja lenni. A közeledés az elmúlt hónapokban megakadt. Az Európai Unió júliusban felfüggesztette Grúzia csatlakozási folyamatát, és elhalasztotta annak a 30 millió eurónak a kiutalását, amivel az ország védelmi szektorát támogatta volna. Az uniós szankciókat az váltotta ki, hogy a grúz kormány az elnöki vétó ellenére is elfogadta az orosz mintára bevezetett külföldiügynök-törvényt, ami gyakorlatilag külföldi ügynöknek bélyegzi kormány kritikusait.

Az októberi parlamenti választáson az ellenzéki pártok összefogva akarják legyőzni a kormánypártot, de a felmérések szerint erre nincs nagy esélyük.