„Új, közfeladatokat ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítvány”.

Így határozta meg magát a magyar állam és a Mol közös alapítványa, amit 2021 júliusában hoztak létre. Vagyis részben közpénzből közfeladatokat lát el közérdekből.

Egy ilyen alapítványtól az a minimális elvárás, hogy a teljes átláthatóságot választja a működésében.

A MOL – Új Európa Alapítvány elnevezésű szervezettől ugyanakkor mi sem áll távolabb, mint az átláthatóság. És ezt most egy büntetőfeljelentéssel is megerősítette.

Az alapítványba az alapításakor 300-300 millió forintot rakott a Mol és az állam. A szervezet kapott 2,3 milliárd forintot az állami Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-től is ingatlanvásárlásra és felújításra. (Az esztergomi önkormányzattól 115 830 000 forintért vették meg az egykor az Alkotmánybíróságnak szánt épületet.) De ami igazán megdobta az alapítvány kasszáját az az, hogy megkapta a Mol részvényeinek 10,49 százalékát, ezzel a legnagyobb hazai Mol-részvényes lett. Az ebből járó bőséges osztalékoknak is köszönhetően mára körülbelül 80 milliárd forintra nőtt az alapítvány vagyona. És megint csak az osztalékoknak köszönhetően számíthatnak arra, hogy a következő években is ütemesen érkezik nagyon sok tízmilliárd forint.

Miközben ekkora összegekről van már szó, arról nagyon keveset tudni, hogy egészen pontosan mire költik ezt a pénzt. A pályázataiknak a kiírása megtalálható, a győztesek jellemzően nem, vagy nagyon elnagyolt listában, nem részletezve a támogatások mértékét. Arról pedig semmi sem derül ki a honlapjuk vagy az éves beszámolóik alapján, hogy az ötfős kuratórium (Miklósa Erika, Schmidt Mária, Demeter Szilárd, Világi Oszkár és Bacsa György) egyedi döntésekkel kiket és mennyivel támogatnak. (Tavaly az öt kuratóriumi tag összesen 73 millió forint illetményt kapott az alapítványtól.)

Nyáron küldtünk közérdekű adatigénylést arról, hogy milyen projekteket támogattak, milyen támogatásokat osztottak ki. Ezt a táblázatot kaptuk:

Lapunk ugyanakkor az általunk megismert támogatási dokumentumok alapján bemutatta, hogy milyen tételek vannak az összesített számok mögött.

Mi derült ki a gazdálkodásukból, ami ennyire titkolnivaló lenne?

Így fedeztük fel a határon túli labdarúgás egy eddig nem ismert, és nem is nyilvános finanszírozási formáját. Kiderült, hogy az alapítványon keresztül az elmúlt években az eddig nyilvános összegnél több mint tízmilliárd forinttal több, részben közpénz jutott külhoni fociegyesületeknek.

Ráadásul a külhoni futball támogatásának ellenőrzéséről szóló jelentés szerint egyáltalán nem biztos, hogy teljes mértékben szabályszerűen, az alapítvány elvárásainak megfelelően használják fel a kapott összegeket. Az előzetes jelentés szerint a 2023/2024-es évben támogatott akadémiák közül mindössze három esetben nincs szükség személyes találkozóra, anélkül is sikerült meggyőződni a pénzek helyes felhasználásáról. Négy esetben azonban szükséges a személyes találkozó is. Kisebb kockázatokat ugyanis azonosítottak.

Kiderült az is, hogy a kultúrában is hatalmas projekteket terveznek:

• 27 milliárdért megvennék Pákh Imrétől Munkácsy Mihály festményeinek nagy részét. (A festményekre kalkulált összeg május és július között rejtélyesen 10 milliárd forinttal nőtt.)
• És létrehoznának egy Közép-Európai Kortárs Múzeumot 20-25 milliárd forintból. A múzeumot legalább 3-4000 négyzetméteresre tervezik, a képtár induláskor 4-500 festményből állna. Az egyik első megvásárolt festmény a tinédzser Sávolt Karolina Csodakút 1. című képe. (Sávolt édesanyja Szabó Tünde korábbi sportért felelős államtitkár.)

És írtunk arról is, hogy a Mol-részvényes alapítvány kétszer is adott 50 millió forintot a szintén Mol-részvényes, és tavaly 25 milliárdos nyereséggel záró MCC-nek az MCC Fesztre, miközben a kurátorok visszautasították Áder János zöldalapítványának vagy Böjte Csaba alapítványának támogatási kérelmét.

Minderről az alapítvány honlapján a tervezett közbeszerzések között mindössze annyi tudható meg, hogy vennének 70 darab 19. századi festményt és 15 darab kortárs festményt. Valamint van arra is utalás, hogy 7 külföldi támogatott elszámolását vizsgálni kell. Ez tippre a határon túli fociakadémiákra vonatozik.

Akit pedig az izgatna, hogy ki kapta meg a kommunikációs feladatokat, az jól sejti: 2023-ban és 2024-ben is az állami kommunikáció udvari cége, a New Land Média kapta meg a feladatot 400, illetve 450 millió forintos keretmegállapodással.

A MOL - Új Európa már az első, a határon túli fociegyesületnek adott 11 milliárd forintos támogatásról szóló cikkünk után küldött egy fenyegető levelet, amiben magántitok megsértésére, üzleti titok megsértésére és tiltott adatszerzésre hivatkozva büntetőfeljelentéssel fenyegetőznek. Ezt elküldték a cikkünket átvevő szerkesztőségeknek is.

Az alapítványnak az átláthatósághoz és a nyilvánossághoz fűződő viszonyát tökéletesen mutatja, hogy a levélben külön kitérnek a határon túli egyesületeknek adott támogatásra is. A fenyegető levelükben ezt írják:

A cikkben „nyilvánosságra került több olyan információ, illetve adat (különösen: a labdarúgás támogatásának mértéke, a támogatás konkrét egyesületek vonatkozásában történő elutasítása), továbbá hivatkozásra került több olyan dokumentum is (beszámoló, belső jelentés, ellenőrzési jelentés, kimutatás, táblázat), amelyek Alapítványunk üzleti titkát képezik, mivel azok

• gazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódnak,
• nyilvánosságra hozataluk gazdasági, piaci érdekünket jelentős mértékben közvetlenül sértik,
• titokban tartásuk érdekében a szükséges intézkedéseket megtettük.

Azt is közlik, hogy

a cikk „olyan bizalmas adatokat hozott nyilvánosságra, amelyeknek titokban maradásához a MOL – Új Európa Alapítványnak méltányolható érdeke fűződik”.

A levelük azzal zárult, hogy haladéktalanul távolítsuk el a cikket. És a titkolózó alapítvány azt is titokban akarta tartani, hogy büntetőfeljelentéssel fenyegetőzött, mert ezt írták a levél legvégén: „Alapítványunk nem járul hozzá ahhoz, hogy jelen felszólító levél tényét, vagy az abban foglalt tartalmat bármilyen formában felhasználják, nyilvánosságra hozzák".

A felszólításnak nem tettünk eleget, mivel határozottan visszautasítjuk, hogy a MOL - Új Európa Alapítvány tevékenységével foglalkozó cikkeink nyilvánosságra hozatalával bármilyen jogsértést követtünk volna el.

A MOL - Új Európa Alapítvány hétfőn aztán már nyilvánosan is beleállt a feljelentésbe, amit adatok illegális megszerzése miatt tettek.

Az MTI-ben megjelent közlemény szerint az elmúlt napokban a Mol - Új Európa Alapítvány kapcsán több írás is megjelent a 444.hu portálon, amely az alapítvány támogatásairól, működéséről szólt. „Fontos leszögezni, hogy ezek a cikkek döntően olyan adatokon alapulnak, amelyek illegálisan kerültek ki az Alapítvány informatikai rendszeréből. Az adatok illegális megszerzése kapcsán az Alapítvány elindította a szükséges jogi lépéseket és rendőrségi feljelentést tesz” - fogalmaztak. Hozzátették, hogy ahogy azt a szerkesztőségeknek korábban eljuttatott levelükben is hangsúlyozták, mind a tiltott adatszerzés, mind az üzleti titok megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, és aki ezen adatokat nyilvánosságra hozza, ugyancsak bűncselekményt követ el. A Mol - Új Európa Alapítvány teljeskörűen együttműködik a hatóságokkal az ügy felderítésében - áll a közleményben.

A 444 szerkesztősége továbbra is azon a véleményen van, hogy egy közpénzből közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány gazdálkodásának nyilvánosnak kell lennie.