Donald Trump türelmet kért a szavazásra várakozóktól, azt üzente közösségi oldalán, hogy maradjanak és mindenképp adják le a szavazatukat.
Alelnökjelöltje, JD Vance is ráerősített erre Twitteren, ő azt írta, hogy eddig jól állnak a dolgok, de ahogy meg is nyerhetik, úgy el is veszíthetik még a választást, szóval fontos, hogy mindenki szavazzon.
Joe Biden a Fehér Házban, a lakosztályában követi majd az eredményeket a választás estéjén stábjának társaságában. Az már korábban kiderült, hogy Donald Trump floridai birtokán, Mar-a-Lagóban lesz, az NBC úgy tudja, hogy Elon Musk is csatlakozik hozzá. Kamala Harris és stábja a Howard egyetemen rendezkedett be, ide járt korábban a demokrata jelölt.
Kamala Harris fölényesen nyerné az amerikai elnökválasztást, ha az eredmény csak azon múlna, ki mennyit költött kampányhirdetésekre. A Facebookon és a Google-ön elköltött hirdetések adatait a Political Capital összegezte. Eszerint a választás előtti utolsó három hónapban a Demokrata Párt több 428 millió eurónyi összeget költött el, míg a republikánus hirdetők kevesebb mint feleannyit, 189 millió eurót.
A költések 51 százaléka a hét ingaállamba koncentrálódott. Közülük is kiemelkedett Pennsylvania (121,9 milllió eurónyi költéssel), ahol sokak szerint eldőlhet az elnökválasztás, valamint Michigan, ahol szintén 100 millió felett fizettek a kampánycsapatok Google- és Facebook-hirdetéseket.
A MAGA-sapkás Donald Trump a feleségével, Melaniával együtt szavazott Floridában, Palm Beach-en, majd az újságíróknak azt mondta, nagyon magabiztos, szerinte - a döntetlen közeli eredményt jelző közvélemény-kutatásokkal szemben - nagyon nagy előnnyel ment a választás napjára.
Trump arról beszélt, hogy ez volt a legjobb kampánya, jobb, mint a 2016-os vagy a 2020-as. A kérdésre, hogy azt üzeni-e a híveinek, hogy ne legyen erőszak a választási eredményeket követően, azt válaszolta, hogy "nem kell ezt mondanom nekik. Természetesen nem lesz erőszak, a támogatóim nem erőszakos emberek."
Trump a Mar-a-Lago-i otthonából fogja nézni az eredményeket, és azt állítja, hogy jelentős előnnyel rendelkezik.
Az orosz dezinfonformációs Doppelganger hálózat állhat a hamis FBI-közleményeket tartalmazó fake videók mögött, amik azt állítják, hogy tömeges szavazathamisítások történnek amerikai börtönökben, valamint hogy terrorveszély miatt azt kérik a hatóságok, hogy a választók ne jelenjenek meg a szavazókörökben - írja a CNN.
„Egy koholt FBI-sajtóközleményt tartalmazó hamis videó azt állítja, hogy öt pennsylvaniai, georgiai és arizonai börtön vezetése meghamisította a fogvatartottak szavazását, és összejátszott az egyik politikai párttal. A videó sem hiteles, a tartalma pedig hamis” – jelezte egy (valódi) közleményben az FBI. A kamuvideón egy FBI vízjel és egy, a CIA-nak tulajdonított „ellenőrzött” jel látható – ez az orosz Doppelganger dezinformációs hálózatra utal a CNN elemzése szerint.
Egy másik videó is kering a neten, ebben azt állítják, hogy az FBI figyelmeztetést adott ki a szavazóhelyiségeket érintő súlyos terrorfenyegetések miatt és erre hivatkozva távoli szavazásra buzdítanak. Ez a videó sem hiteles, és nem tükrözi pontosan a jelenlegi fenyegetéshelyzetet vagy a szavazóhelyiség biztonságát” – áll az FBI közleményében.
Az Axios egy látványos grafikont készített arról, hogy a nagy amerikai lapok, a top 100 újság hogyan endorse-olt az elmúlt húsz év választásai során, azaz ajánlottak-e jelöltet az olvasóiknak a választások előtt és ha igen, melyiket. Így néz ki:
Jól látható, hogy a 2016-os választások, Donald Trump megjelenése óta drasztikusan visszaesett ez a hagyománya az amerikai újságírásnak. Az Axios így ír a lehetséges okokról: „Sok amerikai újság, amely korábban független vagy családi tulajdonú volt, ma már nagy újságcsoportokhoz tartozik, amelyek tulajdonosai – gyakran hedge fundok vagy magántőke-alapok – úgy döntöttek, hogy megszüntetik az endorsement intézményét.” Erről részletesen írt a Már Trumpnak csicskulnak az amerikai médiatulajdonosok című cikkében Bede Márton.
A Facebookon és az Instagramon az amerikai elnökválasztás utáni napokban sem jelenhetnek meg fizetett hirdetések, a korlátozással a Meta a megtévesztő, hamis üzenetek terjedését akarja gátolni - például a választási csalásról szóló esetleges hamis narratívákat.
A Meta korábban csak a választás napjára vezetett be korlátozást, de ezt most a következő napokra is meghosszabbították.
A politikai hirdetéseket először a 2020-as elnökválasztásnál blokkolták ideiglenesen, amikor Trump azt állította, hogy Biden ellopta a választásokat. A nagy techcégek indoklása a félretájékoztatás megelőzéséről szól.
A Forbes múlt héten írt arról, hogy a Facebook több száz olyan hirdetést engedélyezett, amelyek alaptalanul állították, hogy a választásokat meghamisítják vagy elhalasztják. A Meta a választások alatt és az azt követő napokban a hasonló akciókat próbálják megállítani. A Google is hasonló megoldásokkal próbálkozik: ők a múlt hónapban jelentették be , hogy az urnazárás után blokkolják a választásokkal kapcsolatos hirdetéseket.
Ha valóban az elmúlt száz év legszorosabb választása lesz a mostani, sokak szerint Pennsylvanián múlhat az eredmény. A hét ingaállam közül itt lehet elnyerni a legtöbb elektori szavazatot, 19-et, az utolsó közvélemény-kutatások pedig döntetlent mérnek: a New York Times utolsó nagy mérése szerint Trump és Harris is 48-48 százalékra számíthat az államban.
Ha így lesz, könnyen lehet, hogy most is sokat kell majd várni a végeredményre. Négy évvel ezelőtt csak négy nap után hirdettek eredményt az államban, és bár a mostani választásra igyekeztek úgy készülni - több számlálóbiztos, jobb vágógépek a borítékokhoz, stb. -, hogy minél inkább gyorsítsák a számlálást, a lényeg nem változott: a levélben érkezett szavazatokat csak a választás napján kezdhetik számolni. Ez helyi idő szerint reggel hétkor el is indult, de több mint 1,6 millió postai szavazólapot kell megszámolni Pennsylvaniában.
JD Vance, Trump és a republikánusok alelnökjelöltje már reggel szavazott Cincinnatiben. Ohiót a Trump-Vance páros el is fogja vinni: a közvélemény-kutatások magabiztos, nyolc százalékpontos előnyt mértek Trumpnak a többnyire a rozsdaövezethez sorolt államban.
Az, hogy Donald Trump egyáltalán szavazhat Floridában, egy speciális szabálynak, és közvetve a New York-i demokratáknak köszönhető. Trumpot májusban mind a 34 vádpontban bűnösnek találta a manhattani esküdtszék a Stormy Daniels pornószínésznőnek kifizetett hallgatási pénz kapcsán. A pornóssal 2006-ban, egy évvel az esküvője után feküdt le Trump, a 2016-os kampányban pedig az ügyvédjén keresztül 130 ezer dollárt fizetett ki neki, hogy ne beszéljen az afférről. Ezt hamisan jogi kiadásként papírozták le, ezért üzleti iratok meghamisítása, kampányfinanszírozási szabályok megsértése és adócsalás miatt az esküdtszék egyhangúlag bűnösnek találta.
Trump büntetésének mértékéről eredetileg júliusban kellett volna döntenie Juan Merchan bírónak. Ezt azonban több körben elhalasztották, végül három héttel a választás után lesz csak meg az ítélet. Trump akár négy évig terjedő börtönbüntetést is kaphat, de valószínűbb a pénzbüntetés és a próbaidő.
Elnökválasztáson indulni és kampányolni akár még a börtönből is lehetne, választani azonban már nem. Florida is szigorúbban korlátozza az elítéltek választójogát, Trumpnak az a szerencséje, hogy a más államokban kiszabott büntetések esetén az ottani szabályozást követik, így ebben az esetben az engedékenyebb New York-i törvények az irányadóak. Márpedig egy 2021-ben elfogadott törvény értelmében a szabadlábon lévő elítéltek választójogát New York automatikusan helyreállítja, azaz Trump lényegében az általa gyűlölt New York-i demokratáknak köszönheti, hogy voksolhat.
Harris Washingtonban a Howard Egyetemen lesz a választás éjszakáján. Itt volt diák, és tagja volt az Alpha Kappa Alpha nevezetű nagy presztízsű, fekete értelmiségi nőket tömörítő sororitynek (diáklány szervezetnek) is.
Amire van esély.
Elvileg előfordulhat, hogy Trumpra és Harrisre is 269-269 elektori szavazat érkezik. Eddig egyszer, 1800-ban fordult elő, hogy az elektori testületben mindkét jelöltnek ugyanannyi szavazata volt, végül a képviselőház döntött Thomas Jefferson javára. Döntetlennél a kongresszus dönti el, ki legyen az elnök; nagy valószínűséggel Donald Trumpnak lenne többsége. (Az elnökválasztással egy időben kongresszusi választást is tartanak.)
