Az elmúlt évek legnagyobb októberi költségvetési hiányával, 427 milliárd forintos mínusszal zárta az októbert az államkassza, tudhattuk meg ezt már két héttel ezelőtt. Ez olyan mértékű deficit, amire legutóbb a koronavírus-járvány idején volt példa, a tizedik hónap 2021-ben zárt ennél nagyobb, bő 600 milliárdos hiánnyal.

A Pénzügyminisztérium két héttel ezelőtti közleményében azonban az adatok ellenére rendkívül optimista hangvételt ütött meg, igaz, sok konkrétumot nem árult el az októberben végbement folyamatokról. Sőt elsősorban már a 2025-ös évre várt pozitív fordulatokra összpontosítottak, mint például a remélt tartós növekedési pályára, amire rááll majd a magyar gazdaság, aminek alapján a „költségvetés egyensúlyának megerősítése”.

link Forrás

Két hónappal az év vége előtt azonban egyelőre nem nagyon látni azt a bizonyos megerősített egyensúly. Az államháztartás központi alrendszere az első tíz hónap egészét tekintve 3050,5 milliárd forintos hiánynál jár. Ez a legelső, eredeti terveket nézve az éves hiánycél 120 százalékának felelne meg, a kormány azonban a korábbi évekkel ellentétben szokatlanul korán közbeavatkozott. Tavasszal megtörtént a hiánycél első idei emelése, amivel nagyjából 1500 milliárd forintos mozgásteret csináltak maguknak. Ha ez még mindig érvényben lenne, akkor az éves cél 79 százalékánál járna a költségvetés október végén. Ám még ez sem valid érték, hiszen ősszel bebiztosította magát a kormány, és még 800 milliárddal megemelték a hiánycélt 4790 milliárd forintra. Így ehhez a jelenleg is érvényben lévő célhoz képest kivételesen jól áll jelenleg az államháztartás, hiszen az éves hiánycél 63 százaléka jött össze.

link Forrás

Összességében azonban mégis csak egy teljesen megrogyott és összeomlott idei költségvetésről lehet beszélni, amiben komoly túl- és alultervezési hibák vannak. Elég az áfabevételeket és a kamatkiadásokat említeni, és máris összeáll a kép, haladjunk azonban sorban.

Bevételek tekintetében az időarányoshoz képest egy közel ezermilliárdos elmaradás mutatkozik: október végéig ugyanis 984 milliárddal kisebb összeg folyt be az államkasszába.

Ezen belül az idei év egészét tekintve az áfabevételek jelentik a legnagyobb gondot, hiszen a gazdálkodói szervezetek és a lakosság is szinte tökéletesen utalja a várt összegeket a költségvetésbe.

Ami az áfasoron történik, az viszont teljes rejtély. Idén ugyanis már emelkednek a reálkeresetek, jóval alacsonyabb az infláció, mint tavaly volt, a kiskereskedelem és elmozdult a mélypontról, ha nem is szárnyal, de mindenképpen némiképp bővülő forgalomról árulkodnak a statisztikák. Ennek ellenére brutális elmaradás halmozódik hónapról hónapra az államkasszában.

Az időarányosan elvárt bevételhez képest október végére már 967 milliárd forint az az összeg, ami nem folyt be az államkasszába.

Mindez úgy történt, hogy idén mindössze két olyan hónap volt, amikor a havi bevétel elmaradt volna az előző év azonos időszakának bevételétől. Ennek fényében az időarányos elmaradás annak eredménye, hogy a kormány jelentősen túltervezte ezt a sort.

link Forrás

Azt azért zárójelben érdemes megjegyezni, hogy nagy általánosságban is túlzott optimizmussal tekintett a kormány a 2024-es évre. Arra számítottak, hogy jönnek majd az uniós pénzek, a háztartások sokkal jobban fognak költekezni, elrugaszkodik a magyar gazdaság teljesítménye is a mélypontról és újra szemmel is jól látható mértékben növekedik majd a GDP. Ebből azonban semmi nem jött össze.

Visszatérve a költségvetésre, azok után, hogy a szeptemberi állapotokat a brüsszeli utalás mentette meg, októberben már épp csak pár tízmilliárd forintot küldött hazánknak az EU. Mindössze 82,6 milliárd forint érkezett, ezzel az idei évre a kormány által remélt 2479 milliárd forintos uniós forrásnak csupán a 40 százaléka, 999 milliárd forint folyt be a kasszába.

Az elmaradó bevételekkel szemben az október végi állapot szerint a kiadásokban nincs hiba, vagyis pont annyit költöttek tíz hónap alatt, amennyit időarányosan kiadnak a számok. Ez azonban csak egy aktuális állapotot jelent, amit jól mutat, hogy az augusztus végi állás szerint 329 milliárd forinttal költekezett túl a kormány az időarányosnál. Az október végi helyzet sem jelenti azt, hogy minden rendben van – ezt a bődületes havi hiány is jól mutatja. Egyes sorokon jócskán többet költött el már most a kormány, mint azt egész évre tervezte volna.

Az egyik ilyen szembeötlő tétel a kamatkiadások, amelyek októberben nagyban hozzájárultak a kiugró mértékű havi hiányhoz.

A tizedik hónapban ugyanis sosem látott mértékű kamatot kellett kifizetnie az államnak, 587 milliárd forintot.

Hasonló nagyságú terhet ez a sor legutóbb februárban jelentett, akkor 559 milliárdos havi kiadás keletkezett. A nagyságrendet jól érzékelteti, hogy havi szinten jellemzően 200-250 milliárd forint körül mozog a kamatkiadás.

link Forrás

Október végéig összesen így már 3198 milliárd forintot fizetett ki az állam kamatokra, ami főként a magasabb kamatozású lakossági Prémium Magyar Állampapírok kamatfizetésével van összefüggésben.

Hogy idén milyen brutális extraterhet jelent ez, azt jól mutatja, hogy 2023-ban a tíz hónap alatt közel 1000 milliárd forinttal kisebb költség keletkezett ezen a soron, 2298 milliárd forint.

Itt szintén felmerül, hogy a kormány jócskán alultervezte ezt a sort, hiszen október végére már kimerítették az egész éves előirányzatot, sőt, azt 95 milliárd forinttal túl is lépték. Ez elviekben azt jelentené, hogy ez a sor kiürült és nincs több pénz erre a célra az államkasszában, viszont afelől nem lehet kétség, hogy a hátralévő két hónapban esedékes kamatokra is előteremti a pénzt a kormány, ha másként nem is, akkor átcsoportosításokkal.

Ehhez hasonlóan kimerítette az éves tervet a kormány az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál és az állami beruházásoknál is. Előbbi esetében 396 milliárddal többet költöttek el, mint amennyit egész évben akartak. Ennek oka főként az állami tulajdonban lévő cégek tőkeemelése, ami feltehetően részben a budapesti repülőtér megvásárlásával is összefüggésben van más egyéb tényezők mellett.

Feltűnő változás volt, hogy hirtelen az állami beruházások fejezetnél is már 172 százalékon áll az előirányzat teljesülése, vagyis jócskán túllépték az idei keretet. 263 milliárd helyett október végéig már 452 milliárd forintot költöttek el. A kimutatások alapján

az egész év eddigi kiadásainak a negyedét csak októberben költötte el a kormány, 109 milliárd forintot.

Mindez csak azért is említésre méltó, mert már 2022-ben az állami beruházások átütemezéséről és elhalasztásáról döntött a kormány (ahogy az idei évben is volt ilyen lépése), ennek ellenére bőven a tervnél többet költöttek el. A Pénzügyminisztérium tájékoztatója szerint a fejezet „kiadásait az egyes projektek előrehaladása határozza meg. (...) A kifizetések nagy része az állami közútfejlesztési beruházásokhoz (293,5 milliárd forint), az európai uniós forrásokból megvalósuló beruházásokhoz (59,7 milliárd forint) és az egyedi magasépítési beruházásokhoz (88,4 milliárd forint) kapcsolódtak”.

A túlköltekezés ellenére azonban látszik egyfajta spórolás ezen a soron, hiszen tavaly tíz hónap alatt ennél a 452 milliárdnál többet, 565 milliárdot költöttek el.