Szakít az eddigi hagyományokkal, és újévi köszöntő helyett karácsonyi beszámolót tart Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Az újítást a Mandinernek adott interjúban ezzel indokolta:

„Az újévi beszéd helyett karácsonyi beszédet fogok tartani. Ennek oka, hogy a karácsonynak mint keresztény ünnepkörnek és a szeretet ünnepének kiemelt szerepe van a magyar családok életében, nemzetünk egyik legfontosabb összetartó ereje. A karácsonyt mi még komolyan vesszük, ellentétben Európa nyugati felével, ott sok helyen már másként tekintenek rá. Feladatomnak és kötelességemnek érzem, hogy a karácsonyi elnöki beszéddel, a nemzeti közösségeink eredményeiről való beszámolással is emeljük a karácsony ünnepi jellegét.”

Ha valaki az interjú többi részére kíváncsi, de nincs ideje végigolvasni, akkor itt egy kérdés-válasz, ami tökéletesen összefoglalja azt:

"Mi ma Magyarország legfontosabb problémája?
Rendkívül összetett kérdés, és a megválaszolása nem feltétlenül a köztársasági elnök asztala. A legégetőbb társadalmi problémákra a politikának, így a kormányzatnak és a parlamentnek kell választ adnia."

A hosszú interjúban sok szó esik egyébként arról is, hogy szerinte milyen az ideális köztársasági elnöki hozzáállás. Például:

"Megválasztásakor azt ígérte, a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog munkálkodni. Az ellenzéki pártok máshogy látják eddigi tevékenységét: pártkatonának, Orbán Viktor golyóstollának nevezték, az Alkotmánybíróság pedig szerintük Fidesz-hű tagokkal van feltöltve. Mit szól e vádakhoz?
Ezek elfogult, hatalmi érdekek által vezérelt politikai kritikák. A köztársasági elnök alkotmányos feladata, hogy az adott politikai helyzetben és környezetben kifejezze a nemzet egységét. Ez igen nagy kihívás. Meggyőződésem, hogy, amint az imént említettem, kitartással, türelemmel eredményeket lehet elérni. A társadalmi béke megteremtésén fogok dolgozni."

Valamint:

"Politizálhat-e az államfő, kell-e adott esetben a kormányt kritikával illetnie egy döntéséért?
A magyar alkotmányos berendezkedés az államfőt visszafogott politikai pozícióra determinálja. A miénk a német rendszerhez hasonlít, vagyis kancellária típusú kormányzás valósul meg, az elnök pedig gyenge, ezért nem is közvetlenül, hanem parlament által választott tisztség ez. A politika a törvényhozás és a végrehajtó hatalom kezében van, és az elnök egyfajta kiegyensúlyozó szerepet játszik. Ezt helyesnek tartom."

A háborúról ezt gondolja:

"Háború. Elődje sokszor keményen fogalmazott Oroszország felelősségéről, és kiállt Ukrajna területi integritása mellett, a kormány viszont a kezdettől fogva árnyaltabb álláspontot képvisel. Magyarországnak hogyan kell állást foglalnia a kérdésben?
Nem érzékeltem különbséget a végrehajtó hatalom és az államfő álláspontja között. Magyarországnak geopolitikai helyzeténél fogva egyetlen álláspontja lehet: a béke. Nem tudom azt latolgatni, hogy miként lehet sikeres a háború kimenetele, kizárólag a Babits Mihály Húsvét előtt című versében megfogalmazott kívánalommal tudok egyetérteni: „legyen béke már! / Legyen vége már!”"

És kiderült az is, hogy rosszul esett neki, hogy kinevezése után szembesítették azzal, hogy nem egészen azt állította az apjáról, amit a történészek kikutattak róla.

"Az édesapámmal kapcsolatban elhangzott vádakat nemtelen támadásnak tartom. Méltatlan helyzet, ami – lévén a családomról van szó – nagy fájdalmat okoz. Azt tudom elmondani, hogy a rendszerváltozást megelőzően, mint a legtöbb magyar számára, a mi családunkban is tabu volt a múlt. De létezett és a mai napig létezik egy családi legendárium, amely úgy őrizte meg az édesapámmal történteket, ahogyan korábban nyilatkoztam. Ezt ismételni nem kívánom, nem szeretném értelmetlen vitákkal megterhelni a közéletet. A parlament engem, és nem a rendszerváltozás előtt elhunyt édesapámat választotta meg köztársasági elnöknek.

Karsai László náci kollaborációval vádolta meg az édesapját, mondván, 1944-ben egy megyei lapban szélsőjobboldali hangvételű cikket publikált – igaz, egy későbbi bírósági tárgyaláson három tanú azt állította, hogy nem ő írta. Köze volt ehhez Sulyok Lászlónak?
Édesapám egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt. Elképzelhetetlennek tartom, hogy ő írta a szóban forgó cikket."