Most látszik igazán, hogy mekkora bajban van a magyarországi akkugyártás

Az KSH az első becslésével megegyező adatokat közölt keddel reggel az ipar tavaly novemberi teljesítményéről: az előző év azonos időszakához mérten 4,2, októberhez képest 1,6 százalékos volt a termelés visszaesése. Ha a munkanapokból eredő eltérést nem vesszük figyelembe, akkor éves szinten 2,9 százalékkal volt kisebb az ágazat teljesítménye.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy a magyar gazdaság meghatározó ágazata, a feldolgozóipar termelése 5,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ellenben a meglehetősen kis súllyal szereplő bányászat kibocsátása 52, az energiaiparé 5,1 százalékkal tudott növekedni.

Különösen fájó, hogy a húzóágazatnak szánt járműgyártás és az akkumulátorgyártás továbbra is szenved. A feldolgozóipar 25 százalékát kitevő járműgyártás teljesítménye novemberben 13,5 százalékkal, ezen belül a közúti gépjármű gyártása 26, a közúti járműalkatrészeké 3,5 százalékkal csökkent.

Az akkumulátorgyártás teljesítménye, amelyhez a kormány nagyon nagy reményeket fűz, kilencedik hónapja csökken, a friss közlés szerint novemberben 21 százalékkal volt kisebb az alágazat kibocsátása, mint egy évvel korábban, pedig már akkor sem remekelt.

A mostani adatközlésig a folyamatos visszaeséseket részben meg lehetett azzal magyarázni, hogy egy évvel korábban nagyon magas volt a bázis, vagyis az ágazat akkor kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Így ha innen történik visszaesés, az nem feltétlenül jelez komoly gondokat. Novemberben megdőlt ez a magyarázat, hiszen egy évvel korábban, 2023 őszén a korábbi kimagasló növekedés már csökkenésbe, illetve stagnálásba fordult. Az ipar teljesítménye akkor 5,6 százalékkal csökkent, miközben az akkumulátorgyártás stagnálással felérő 0,3 százalékos pluszt tudott elérni. Ehhez képest sikerült mélyebbre zuhanni tavaly novemberben.

A részletes adatok szerint ezek mellett

• az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,1 százalékkal mérséklődött,
• a fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 9 százalékkal esett vissza,
• 25 százalékkal nőtt a kokszgyártás és a kőolaj-feldolgozás kibocsátása, ami elsősorban az export növekedésének köszönhető, a belföldi eladások ugyanis csökkentek,
• 5,1 százalékkal növekedett a vegyi anyag és termék gyártás teljesítménye is.

Az ipari export volumene 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül a járműgyártás kivitele 17,3 százalékkal csökkent. A belföldi értékesítésnél sem mért a statisztikai hivatal szebb számokat, a teljes belföldi értékesítés 1,7 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 6,8-cal csökkent.

Egyelőre a kilátások sem túl biztatóak, 3,6 százalékkal kevesebb új rendelés érkezett az ágazatba, mint egy évvel korábban, a belföldi rendelések 6,4, az exportrendelések 3,2 százalékkal csökkentek. Vagyis egyelőre a kereslet nem jelzi azt, hogy a magyar ipar teljesítménye rövid időn belül megváltozhatna. A teljes rendelésállomány 17,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Az év első tizenegy hónapját nézve az ipar teljesítménye 3,9 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést, 12,4 százalékosat a villamos berendezés gyártásában mérték, a járműgyártás kibocsátása 8 százalékkal csökkent.