„Sajnálattal és mélységes megütközéssel vettem tudomásul az Országos Bírói Tanács (OBT) mai döntését a felek által aláírt, az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelését és az igazságszolgáltatásban dolgozók jövedelmi viszonyainak rendezését célzó négyoldalú megállapodás kapcsán” - olvasható Tuzson Bence igazságügyi miniszter közleményében.

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk nagy többséggel megszavazták a kormánnyal kötött négyoldalú megállapodás érvénytelenítését szerdán az Országos Bírói Tanács tagjai. A HVG információi szerint a napirendi pontot a mai ülésen 10 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadták el, Varga Zs. András, a Kúria elnöke nem szavazott. Az ülésen ott volt Tuzson Bence igazságügyi miniszter is.

Tuzson a közleményben sajnálkozott azon, hogy „a megállapodás egy olyan történelmi léptékű vállalást jelentett volna, amely 2027-ig a bírák jövedelmének átlagosan 48%-os, a bírósági titkárok és fogalmazók 82%-os, valamint a bírósági tisztviselők 100%-os emelését tűzte ki célul”. Szerinte „a megállapodás nemcsak az igazságszolgáltatás dolgozóinak megbecsülését, hanem az igazságszolgáltatás egészének hatékonyabb működését is szolgálja.”

„Személy szerint nagyra becsülöm a testület elnökét és tagjait, mégis az OBT mai döntése nem csupán szembe megy korábbi álláspontjával, hanem mélységes következetlenséget sugall, amely megkérdőjelezi a testület hitelességét. Ez a helyzet mindannyiunkat átgondolásra késztet, hiszen az egymásnak ellentmondó döntések komolytalanságot tükröznek, ami nehézséget okoz abban, hogy megfelelő együttműködés alakuljon ki az igazságszolgáltatás jövőjét érintő kérdésekben. Mindazonáltal, kormányzati oldalról a megállapodást továbbra is hatályosnak tekintjük” - írja.

Az nem teljesen világos, hogy mi a helyzet ebben az esetben, hogy az OBT visszavonta a megállapodást, a kormány viszont hatályosnak tekinti azt.

Előzmények

A kormány és az igazságügyi szervezetrendszer három szereplője még novemberben fogadta el azt a megállapodást, ami szerint az állam több mint 130 milliárd forintot fordítana a bírók és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, ha utóbbiak belemennek bizonyos szervezeti átalakításokba. Ezt a javaslatot az OBT ugyan elfogadta, de Szabó Péter, a később lemondott elnök ellen bizalmatlansági indítványt indítottak.

Az őt követő Pecsenye Csaba először visszautasította, hogy a megállapodással bárkinek sérült volna a becsülete, ám később már arról írt levelet az Igazságügyi Minisztériumnak, hogy az OBT beleegyezése nélkül fogadták el a bírói korhatár módosításáról szóló javaslatot.

A megállapodást több bírósági és igazságügyi dolgozó is nyilvánosan kritizálta, mivel szerintük azzal, hogy a kormány a rendszer átalakításához köti a béremelést, sérti a bírói függetlenséget, az OBT már decemberben szükségesnek tartotta a felülvizsgálatot.

Varga Zs. András, a Kúria elnöke viszont egyike volt a megállapodás támogatóinak, és a jelek szerint nem nagyon tetszett neki, hogy többen nyilvánosan is kritizálták azt. A lapunkhoz eljuttatott köszöntőben a következőket írta a nyilvánosan kritikus bírákról és dolgozókról: „Nem segített persze, hogy néhányan meginogtak. Remélem, hogy ezt nem annak biztos tudatában tették, hogy maguk – a Kúria részeként – nem kockáztatnak semmit. A megállapodás ellen fellépve, megfontolatlan felhívásokhoz csatlakozva, amelyek ráadásul politikai nyilatkozatokkal keveredve kerültek nyilvánosságra, a Kúria biztonságából másoknak a miénknél szerényebb várományát kockáztatták. Véleményüket – mint véleményt – tiszteletben tartjuk, és bízunk abban, hogy félreértették a folyamatot, az álláspontokat, a célokat.”