„A gyülekezési szabadság természetes emberi jog, amit védek” – mondta a Válaszonline podcastjában Fabiny Tamás evangélikus püspök a kedden elfogadott törvénymódosítással kapcsolatban, ami alapján betiltható a Pride.

Fabiny arról beszélt, Luther sem várta meg, hogy engedélyt kapjon az új közössége megszervezésére, hanem a lelkiismeretére hallgatott.

„A lelkiismeret megnyomorítása, akár a gyülekezési korlátok bevezetésével, számomra nem elfogadható.”

A püspök szerint még nem jutottunk oda, hogy valaki az egyházban is el tudja mondani, hogy meleg, egyelőre szégyellnivaló, ha valaki rádöbben arra, hogy más az identitása, mint amit a hite alapján képzelt magáról.

„Ne felejtsük el, hogy itt megnyomorított, szégyenbe, megalázott helyzetbe taszított emberek vannak; a szuicid gondolatok valósággá válhatnak, míg a közösség átélése és a hasonló gondokkal küzdő emberekkel való találkozás terapetikus lehet.”

Úgy tudja, a Pride-nak már nincsenek vadhajtásai, ma ez már arról szól, hogy a „megnyomorított” emberek valahol beszéljenek a hasonló gondokkal küzdőkkel. Szerinte az egyháznak is sok feladata van ebben az ügyben.

Fabiny arról is beszélt, „a mostani tiltás és az ezzel kapcsolatos hisztéria emberek életébe kerülhet.”

A döntéshozóknak figyelniük kellene a lelki szempontokra is, és ha „buziznak” vagy még ennél is ocsmányabb eszközöket vetnek be, akkor a dehumanizálással megfosztják ezeket az embereket attól, hogy ők Isten képmásai, akik küzdenek az identitásukkal, és akiket támogatni kell.

Fabiny Orbán Viktor poloskázós beszédére is reagált. Először a Szemlélekben megjelent cikkében, ahol azt írta, ha egy közéleti szereplő kereszténynek vallja magát, akkor az ilyen kifejezésektől nemcsak a jó ízlés és a riasztó történelmi példák kell, hogy visszatartsák, hanem a Szentírás is.

A podcastban megkérdezték, hogy vajon más egyházi vezető miért nem szólalt meg a poloskázás után, mire Fabiny azt mondta, ebben biztos szerepet játszik az egyházak anyagi kitettsége.

„Sokan engem is óvtak attól, hogy nagyon sokat beszéljek, mert ezt állítólag már forintosítani is lehet.”

Az egyház-finanszírozásban még mindig érvényesül a patrónus-kliens elv, amitől szerinte el kellene szakadni. Ehelyett olyan finanszírozást kell kidolgozni, ahol előre lehet kalkulálni azzal, mi jár az egyházaknak, és se túlszeretni, se büntetni nem kell azokat.