Hídfoglalásokba torkollott az eheti tüntetés is

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn
  • Nincs hova hátrálni címmel hirdetett délután 5 órára tüntetést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
  • A gyülekezési törvény módosításának (vagyis a Pride-törvénynek) a visszavonását követelték, immár harmadik alkalommal.
  • A tüntetők ezúttal is több hidat lezártak, a Szabadság hídon egy darabig feszült volt a helyzet a tüntetők és a rendőrök között, de aztán a rendőrség levonult a hídról.
45 poszt
  • Legújabbak elöl
  • Régiek elöl

Hogy kerültek a hídra?

Nem egyszerűen. A rendőrség korábban nem engedélyezte Hadházy Ákoséknak, hogy az Erzsébet hídon tartsanak demonstrációt, utóbb viszont a Kúria úgy találta, hogy nem volt elfogadható a rendőrség érve, miszerint a tüntetés sérti a közlekedés rendjét.

Így ma már tényleg a hídon lesz majd a tüntetés.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Menetrend

A meghirdetett program alapján ma az Erzsébet hídon öt felszólaló lesz:

  • Rédai Dorottya (Labrisz);
  • Para-Kovács Imre újságíró;
  • Pankotai Lili vlogger;
  • Lengyel Tamás színész;
  • Perintfalvi Rita teológus.

Vélhetően azért Hadházy Ákos is mond majd egy-két szót.

Legutóbb, múlt kedden mintegy 2 órán keresztül tartottak a beszédek, aminek akkor az volt a funkciója, hogy ezalatt a két óra alatt is lezárják az Erzsébet hídhoz vezető utat.

Most viszont már eleve a hídon kezdődik majd a tüntetés.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Orbán Viktor nem örült

Múlt hét pénteki, szokásos rádióinterjújában a miniszterelnök riporteri kérdésre kénytelen volt reagálni az utcai tiltakozásokra - meg is tette a maga módján.

Hogyan értékeli a tüntetéseket? - kapta meg a kérdést Orbán, aki inkább arról kezdett el beszélni, hogy meglátása szerint jelenleg van egy „provokációs verseny az ellenzék pártok között”. A miniszterelnök e tekintetben némileg belátó volt, ő úgy látja ugyanis, hogy „ellenzéki pártnak lenni nem könnyű, pláne ha a kormány ennyi mindent csinál”, de aztán inkább nem a gyülekezési törvény módosítását emelte ki, hanem a különféle (természetesen kivétel nélkül remek) gazdasági intézkedéseket kezdte el sorolni.

Szerinte az ellenzéknek ilyen helyzetben két lehetősége van:

  • vagy konstruktív, és „a javaslatokhoz viszonyul, azokra reagál, javítani akar rajtuk” (mondta ezt úgy, mintha az ellenzék ilyen irányú javaslatait a kormány bármikor figyelembe vette volna ezt az elmúlt 15 évben...)
  • vagy a provokációk felé fordul.

Miért nem csitul a tiltakozás? - szólt a következő kérdés.

Orbán szerint az ellenzék is tudja, hogy nem az van, amit mondanak, és ez látszik is rajtuk. Példaként pedig azt hozta fel, hogy a miközben „még a hidakat is lezárják, és azt mondják, hogy vége a demokráciának, de közben gyülekeznek”, vagyis „az események cáfolják őket”.

A miniszterelnök úgy véli, hogy az ellenzéki pártok láthatósági problémákkal küszködnek, ezért nem konstruktívak, hanem inkább egymással versengenek. Ezt ő érti - tette hozzá -, de mivel véleménye szerint egy nemzeti közösségben élünk, ezért „tekintettel lehetnénk egymásra”.

Orbán szerint „ha egy Pride-jellegű ügyről van szó, a liberálisok mindig felsírnak”, de nekik is tekintettel kell lenniük a többi emberre, és ha hidakat zárnak le, akkor a többi ember életét korlátozzák „szükségtelenül”.

Hidakat lezárni a miniszterelnök szerint sportjelleggel „nem normális dolog”.

Ezek alapján indokolt lehet valamiféle jogalkotói lépés? - aggodalmaskodott a riporter.

„Gondolkodunk rajta” - vágta rá a miniszterelnök, aki szerint bár olyasmik történtek az utóbbi időben (füstgyertyázás a Parlamentben, hídlezárás, útlezárás), amit még nem láttunk sosem, de azért megfontoltságra intett a kérdésben.

„Észnél kell lenni, a kormányoldalnak meg a többségnek. Nem szabad túl idegesen reagálni, törvénymódosításokkal is csínján kell bánni” - nyugtatott le mindenkit, majd kapásból hozzátette:

„De a hídlezárások hoztak egy olyan tanulságot, hogy a nem tüntető többség érdekeit garantálni kell.”

Amivel ráerősített arra, amit Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón még csak pedzegetett.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Hogy indult ez az egész?

Orbán Viktor február végi évértékelőjén jelentette be, hogy „a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő”.

A kormánypártok gyorsan dolgoztak: március 17-én Selmeczi Gabriella (Fidesz), Juhász Hajnalka (KDNP), Vejkey Imre (KDNP), Dunai Mónika (Fidesz), Hegedűs Barbara (Fidesz) és Hollik István (KDNP) be is nyújtotta a törvénymódosító javaslatot, amiről aztán rohamtempóban, már másnap szavazhattak is a képviselők.

Március 18-án pedig 136 igennel és 27 nemmel, tartózkodás nélkül szavazta meg az Országgyűlés a Pride betiltására vonatkozó törvénymódosító javaslatot, ami a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza a gyülekezési jogot.

A törvénymódosító értelmében tehát tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert „így biztosítható, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. ”

Aki tehát ilyen gyűlést tart vagy azon részt vesz, szabálysértést követ el, és pénzbírság szabható ki rá, „amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani”. Külön aggályos, hogy a hatóságok arcképelemző eszközökkel azonosíthatják a szabálysértőket.

A Momentum és Hadházy Ákos már a szavazás alatt is tiltakozott, méghozzá füstgyertyákkal és szórólapokkal (amiért utóbb Kövér László házelnök rekordbírságot szabott ki rájuk), majd kivonultak a teremből, délutánra pedig tüntetést is szerveztek a Kossuth térre. Innen aztán Hadházy Ákos felhívására a demonstrálók egy része átvonult a Margit hídra, ahol leállították a forgalmat. Eredetileg az országgyűlési képviselő csak egy órára tervezte volna a hídfoglalást, hogy megmutassák a tiltakozóknak, hogyan lehet békés eszközökkel nyomást gyakorolni a hatalomra, végül egy csoportnyi tiltakozó még este 10 után is kitartott. A rendőrség végül három embert állított elő.

Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig már másnap kora reggelre alá is írta a törvényt, így az hatályba lépett.

Miközben Hadházy és a Momentum igyekeztek felhívni a figyelmet a gyülekezési törvény csorbítására (amiért Kocsis Máté nemes egyszerűséggel hülye gyerekeknek titulálta őket), Magyar Péter és a Tisza Párt első körben figyelemelterelésnek nevezte a törvénymódosítást, később pedig már Bódis Kriszta magyarázkodott a párt nevében, hogy miért nem tiltakoznak a törvény ellen.

Mindeközben Fabiny Tamás evangélikus püspöktől a svéd miniszterelnökig többen bírálták az Orbán-kományt a törvénymódosítás miatt, és tüntettek ellene Bécsben és Párizsban is, Orbán Viktor szerint azonban ott még nem tartunk, hogy a Pride be legyen tiltva, csak a résztvevőknek kell fizetniük a szabálysértés miatt.

Az M1 élő adását pedig egy orbános pride-os pólós férfi hekkelte meg.

Múlt hét kedden Hadházyék a Ferenciek terére hirdettek demonstrációt, az akkori este végül 4 híd elfoglalásával zárult, és még aznap este, a színpadon bejelentették, hogy folytatják a tiltakozást, mindaddig, amíg a törvénymódosítást vissza nem vonják (aznap esti tudósításunkat itt lehet visszaolvasni).

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn