Hídfoglalásokba torkollott az eheti tüntetés is

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn
  • Nincs hova hátrálni címmel hirdetett délután 5 órára tüntetést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.
  • A gyülekezési törvény módosításának (vagyis a Pride-törvénynek) a visszavonását követelték, immár harmadik alkalommal.
  • A tüntetők ezúttal is több hidat lezártak, a Szabadság hídon egy darabig feszült volt a helyzet a tüntetők és a rendőrök között, de aztán a rendőrség levonult a hídról.
45 poszt
  • Legújabbak elöl
  • Régiek elöl

Az Erzsébet híd feléig állnak a tüntetők

És még bőven érkeznek az emberek. Aleva Márta ex-kutyapártos politikus, szervező megkérte Hadházy Ákost, hogy mondjon beszédet a híd budai oldalán található színpadról.

Fotó: Németh Dániel/444
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Füstgyertyák ma is

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Hatalomra jellemző apró kis aljasság, mondta Hadházy arról

hogy a rendőrség a budai pillérhez tette a színpadot. Hadházy beszélt nekünk az esemény előtt kevéssel arról is, hogy annyiban tényleg igaza van Magyar Péternek, hogy az egész ügy egy csapda, hogy a hatalomnak az is jó, ha foglalkoznak ezekkel a jogokkal, mert akkor mondhatják, hogy melegbarát libsik, de nekik az is jó, ha a tüntetők elengedik a dolgot, és akkor mint kés a vajban, vihetik tovább a demokráciaszűkítő dolgaikat. Hadházy szerint addig nem szabad abba hagyni, amíg vissza nem vonják ezt a törvényt.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

A híd budai hídfőjénél van a színpad

Így a Pest felől érkező embereknek át kell menniük a hídon. Tudósítóink szerint pár ezren lehetnek már a helyszínen, de folyamatosan érkeznek még.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Kövér László bekeményített

Március 18-án, a gyülekezési törvény módosításáról szóló szavazás idején a Momentum képviselői, és Hadházy Ákos füstgyertyázással és szórólapokkal tiltakoztak.

Kövér László házelnök gyorsan (és szokásához híven) ki is osztott néhány rekordbírságot és eltiltást, most azonban nem elégedett meg ennyivel, büntető feljelentést is tett:

Bedő Dávid, dr. Hadházy Ákos, Lőcsei Lajos és ismeretlen tettesek ellen nyújtotta be a dokumentumot a Legfőbb Ügyészséghez, az Országgyűlés ülésén elkövetett rendbontás miatt.

A feljelentés indoklása tartalmazza, hogy 2025. március 18. napján az Országgyűlés ülésén a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénynek a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása során a feljelentettek az országgyűlési képviselőkre irányadó magatartási szabályokat megszegve, országgyűlési képviselő társaik testi épségét és egészségét veszélyeztetve jelentős mértékben megzavarták, illetve akadályozták az ülés menetét, azzal a kifejezett szándékkal, hogy megakadályozzák a törvény elfogadását.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Hogy kerültek a hídra?

Nem egyszerűen. A rendőrség korábban nem engedélyezte Hadházy Ákoséknak, hogy az Erzsébet hídon tartsanak demonstrációt, utóbb viszont a Kúria úgy találta, hogy nem volt elfogadható a rendőrség érve, miszerint a tüntetés sérti a közlekedés rendjét.

Így ma már tényleg a hídon lesz majd a tüntetés.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Menetrend

A meghirdetett program alapján ma az Erzsébet hídon öt felszólaló lesz:

  • Rédai Dorottya (Labrisz);
  • Para-Kovács Imre újságíró;
  • Pankotai Lili vlogger;
  • Lengyel Tamás színész;
  • Perintfalvi Rita teológus.

Vélhetően azért Hadházy Ákos is mond majd egy-két szót.

Legutóbb, múlt kedden mintegy 2 órán keresztül tartottak a beszédek, aminek akkor az volt a funkciója, hogy ezalatt a két óra alatt is lezárják az Erzsébet hídhoz vezető utat.

Most viszont már eleve a hídon kezdődik majd a tüntetés.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Orbán Viktor nem örült

Múlt hét pénteki, szokásos rádióinterjújában a miniszterelnök riporteri kérdésre kénytelen volt reagálni az utcai tiltakozásokra - meg is tette a maga módján.

Hogyan értékeli a tüntetéseket? - kapta meg a kérdést Orbán, aki inkább arról kezdett el beszélni, hogy meglátása szerint jelenleg van egy „provokációs verseny az ellenzék pártok között”. A miniszterelnök e tekintetben némileg belátó volt, ő úgy látja ugyanis, hogy „ellenzéki pártnak lenni nem könnyű, pláne ha a kormány ennyi mindent csinál”, de aztán inkább nem a gyülekezési törvény módosítását emelte ki, hanem a különféle (természetesen kivétel nélkül remek) gazdasági intézkedéseket kezdte el sorolni.

Szerinte az ellenzéknek ilyen helyzetben két lehetősége van:

  • vagy konstruktív, és „a javaslatokhoz viszonyul, azokra reagál, javítani akar rajtuk” (mondta ezt úgy, mintha az ellenzék ilyen irányú javaslatait a kormány bármikor figyelembe vette volna ezt az elmúlt 15 évben...)
  • vagy a provokációk felé fordul.

Miért nem csitul a tiltakozás? - szólt a következő kérdés.

Orbán szerint az ellenzék is tudja, hogy nem az van, amit mondanak, és ez látszik is rajtuk. Példaként pedig azt hozta fel, hogy a miközben „még a hidakat is lezárják, és azt mondják, hogy vége a demokráciának, de közben gyülekeznek”, vagyis „az események cáfolják őket”.

A miniszterelnök úgy véli, hogy az ellenzéki pártok láthatósági problémákkal küszködnek, ezért nem konstruktívak, hanem inkább egymással versengenek. Ezt ő érti - tette hozzá -, de mivel véleménye szerint egy nemzeti közösségben élünk, ezért „tekintettel lehetnénk egymásra”.

Orbán szerint „ha egy Pride-jellegű ügyről van szó, a liberálisok mindig felsírnak”, de nekik is tekintettel kell lenniük a többi emberre, és ha hidakat zárnak le, akkor a többi ember életét korlátozzák „szükségtelenül”.

Hidakat lezárni a miniszterelnök szerint sportjelleggel „nem normális dolog”.

Ezek alapján indokolt lehet valamiféle jogalkotói lépés? - aggodalmaskodott a riporter.

„Gondolkodunk rajta” - vágta rá a miniszterelnök, aki szerint bár olyasmik történtek az utóbbi időben (füstgyertyázás a Parlamentben, hídlezárás, útlezárás), amit még nem láttunk sosem, de azért megfontoltságra intett a kérdésben.

„Észnél kell lenni, a kormányoldalnak meg a többségnek. Nem szabad túl idegesen reagálni, törvénymódosításokkal is csínján kell bánni” - nyugtatott le mindenkit, majd kapásból hozzátette:

„De a hídlezárások hoztak egy olyan tanulságot, hogy a nem tüntető többség érdekeit garantálni kell.”

Amivel ráerősített arra, amit Gulyás Gergely a múlt heti Kormányinfón még csak pedzegetett.

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Hogy indult ez az egész?

Orbán Viktor február végi évértékelőjén jelentette be, hogy „a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő”.

A kormánypártok gyorsan dolgoztak: március 17-én Selmeczi Gabriella (Fidesz), Juhász Hajnalka (KDNP), Vejkey Imre (KDNP), Dunai Mónika (Fidesz), Hegedűs Barbara (Fidesz) és Hollik István (KDNP) be is nyújtotta a törvénymódosító javaslatot, amiről aztán rohamtempóban, már másnap szavazhattak is a képviselők.

Március 18-án pedig 136 igennel és 27 nemmel, tartózkodás nélkül szavazta meg az Országgyűlés a Pride betiltására vonatkozó törvénymódosító javaslatot, ami a gyermekek védelmére hivatkozva korlátozza a gyülekezési jogot.

A törvénymódosító értelmében tehát tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért. Az indoklás szerint azért volt erre szükség, mert „így biztosítható, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jogára. ”

Aki tehát ilyen gyűlést tart vagy azon részt vesz, szabálysértést követ el, és pénzbírság szabható ki rá, „amelyet adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani, az így befolyt összeget pedig a gyermekvédelem céljaira kell fordítani”. Külön aggályos, hogy a hatóságok arcképelemző eszközökkel azonosíthatják a szabálysértőket.

A Momentum és Hadházy Ákos már a szavazás alatt is tiltakozott, méghozzá füstgyertyákkal és szórólapokkal (amiért utóbb Kövér László házelnök rekordbírságot szabott ki rájuk), majd kivonultak a teremből, délutánra pedig tüntetést is szerveztek a Kossuth térre. Innen aztán Hadházy Ákos felhívására a demonstrálók egy része átvonult a Margit hídra, ahol leállították a forgalmat. Eredetileg az országgyűlési képviselő csak egy órára tervezte volna a hídfoglalást, hogy megmutassák a tiltakozóknak, hogyan lehet békés eszközökkel nyomást gyakorolni a hatalomra, végül egy csoportnyi tiltakozó még este 10 után is kitartott. A rendőrség végül három embert állított elő.

Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig már másnap kora reggelre alá is írta a törvényt, így az hatályba lépett.

Miközben Hadházy és a Momentum igyekeztek felhívni a figyelmet a gyülekezési törvény csorbítására (amiért Kocsis Máté nemes egyszerűséggel hülye gyerekeknek titulálta őket), Magyar Péter és a Tisza Párt első körben figyelemelterelésnek nevezte a törvénymódosítást, később pedig már Bódis Kriszta magyarázkodott a párt nevében, hogy miért nem tiltakoznak a törvény ellen.

Mindeközben Fabiny Tamás evangélikus püspöktől a svéd miniszterelnökig többen bírálták az Orbán-kományt a törvénymódosítás miatt, és tüntettek ellene Bécsben és Párizsban is, Orbán Viktor szerint azonban ott még nem tartunk, hogy a Pride be legyen tiltva, csak a résztvevőknek kell fizetniük a szabálysértés miatt.

Az M1 élő adását pedig egy orbános pride-os pólós férfi hekkelte meg.

Múlt hét kedden Hadházyék a Ferenciek terére hirdettek demonstrációt, az akkori este végül 4 híd elfoglalásával zárult, és még aznap este, a színpadon bejelentették, hogy folytatják a tiltakozást, mindaddig, amíg a törvénymódosítást vissza nem vonják (aznap esti tudósításunkat itt lehet visszaolvasni).

  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn