Amerikai hírszerzési jelentések továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem adta fel célját, hogy elfoglalja Ukrajna egész területét és visszaszerezze az egykori szovjet birodalomhoz tartozó európai területeket – állítja a Reuters hat, amerikai hírszerzésre rálátó forrása.

Donald Trump hírszerzése ezek szerint nagyon más információkat kap, mint amit az elnök és béketárgyalói a nyilvánosságban hangoztatnak, mondjuk, arról, hogy Putyin nyitott a békekötésre. A béketárgyalók olyan megoldásokat keresnek, amelynek eredményeként Oroszország sokkal kisebb területet kapna – ami persze a megtámadott Ukrajnának így is túl nagy lemondás lenne.

A Reuters által hivatkozott hírszerzési információk ellentmondanak Putyinnak is, aki tagadja, hogy fenyegetést jelentene Európára. De az információk jól illeszkednek azokhoz a háború 2022-es berobbanása óta gyakorlatilag változatlan európai és amerikai titkosszolgálati értékelésekhez, miszerint

végső soron Putyin egész Ukrajnát és a volt szovjet blokk tagállamainak területeit meg akarja szerezni, beleértve a Magyarországhoz hasonló NATO-tagokat.

„A hírszerzési információk mindig azt mutatták, hogy Putyin többet akar” – mondta Mike Quigley, a Hírszerzési Bizottság demokrata tagja a Reutersnek. „Az európaiak meg vannak győződve erről. A lengyelek teljesen meg vannak győződve erről. A balti államok úgy gondolják, hogy ők lesznek az elsők.”

Nem felelős

Pénteken nem csak Orbán Viktor vonta kétségbe a tényt, hogy Oroszország támadta meg Ukrajnát; ugyanezt hangoztatta Vlagyimir Putyin is. Miközben Orbán Brüsszelben, az EU-csúcs után állította azt, hogy nem is tudni igazából, ki támadott meg kit, az orosz elnök a szokásos év végi politikai szeánszán fogalmazott egészen hasonlóan.

„Nem tartjuk magunkat felelősnek az emberéletek elvesztéséért, mert nem mi kezdtük ezt a háborút. Az az ukrajnai alkotmányellenes fegyveres puccs után kezdődött” – utalt a 2013-14-es kijevi Euromajdanra. Itt is jelezte, hogy neki az a baja, hogy a volt szovjet blokk országai NATO-tagok.

Hosszan fejtegette, hogy szerinte az európaiak becsapták Oroszországot a kilencvenes években a NATO keleti bővítésével. „Ahogy mondjuk, átvertek minket; egyszerűen figyelmen kívül hagyták a biztonsági érdekeinket” – mondta, és azt ígérte, Oroszország azonnal beszüntetheti az ellenségeskedést, „amikor közép- és hosszú távon garantálják a biztonsági feltételeit”. Hogy ez pontosan mit jelent, már nem részletezte, azt hangsúlyozta, hogy Oroszország kész együttműködni az Egyesült Államokkal és Európával, de csak „egyenlő alapon, egymást tiszteletben tartva”. Putyin azt állítja, kész tárgyalni a békéről, de a feltételeit teljesíteni kell, mivel csapataik idén 6000 négyzetkilométert (2300 négyzetmérföldet) előrenyomultak.

Nem világos, hogy az amerikai tisztviselők hogyan reagáltak Putyin követeléseire. Witkoff főtárgyaló korábban azt sugallta, hogy Oroszországnak joga van igényt tartani a négy tartományra és a Krímre. A Trump-kormány néhány tisztviselője elismerte, hogy Putyin nem hajlandó kevesebbel megelégedni, mint az eredeti célja, azaz Ukrajna meghódítása.

„Nem tudom, hogy Putyin megállapodást akar-e kötni, vagy az egész országot meg akarja szerezni. Ezeket a dolgokat ő maga mondta nyíltan” – nyilatkozta Marco Rubio külügyminiszter pénteken. „Tudjuk, mit akartak elérni a háború kezdetén. Ezeket a célokat nem érték el.” (Reuters)