Talán sokan már nem is emlékeznek arra, hogy a tavalyi második félévben Magyarország volt az EU soros elnöke, igaz, sok jele ennek nem látszott: az uniós diplomaták és politikusok tömegei nem árasztották el Budapest intézményeit, ahogyan a magyar kormány EU-politikája sem lett semmivel együttműködőbb, lojálisabb. Volt viszont számos, az uniós elnökség örvén megrendezett kormányzati akció – a nagy nemzetközi felzúdulást kiváltó „békemisszión” túl is –, ezek egyike egy szeptemberi végi gazdaságpolitikai-versenyképességi konferencia.

Orbán Viktor itt mutatta be a következő évekre gazdaságpolitikai jolly jokernek szánt szövegét, a gazdasági semlegességet. És itt tett először nagyívű jóslatokat a 2025-ös magyar gazdasági kilátásokról – amiket aztán számos más, hasonlóan nagyívű és ambiciózus jóslat követett hónapokon át. A gazdasági semlegességről – amit ebben a tavaly őszi podcastban jártunk körül – azóta se sokat hallunk, a miniszterelnök.hu-n az előadásán kívül csupán 3 találat van a kifejezésre, hiszen a fogalmat nyilván az Orbán által akkor beharangozott gazdasági fellendüléssel akarták összekötni. Csakhogy a miniszterelnök akkori és azóta elmondott, magyar gazdaságról szóló jóslatai annyira félrementek, hogy azt a világ legnagyobb gazdasági vizionárusa, Nagy Márton is megirigyelhetné. Nézzük, miket várt 2025-től Orbán Viktor!

1. Már 2025-től 3-6 százalék közötti gazdasági növekedés

Előadás 2024. szeptember 25-én az „Európai versenyképesség, magyar gazdasági semlegesség” című konferencián (az eseményről írt percről percre tudósításunk itt olvasható).

„Nekünk a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedési tartományban kell hosszabb távon is helyet foglalnunk. A következő évben az első lépést meg tudjuk tenni. Bizonytalanságok vannak persze, ha olvassák a jelentéseket, jegybank, pénzintézetek, hogy mekkora lesz a következő évi gazdasági növekedés. Én ezt mindig ilyen kuncogva olvasom, mert olyan, mintha nekünk ehhez semmi közünk nem lenne. Én azt hittem, hogy a kormány döntései játszanak itt valamilyen szerepet, de mindegy. Szóval azt gondolom, hogy a 3 és 6 százalék közötti gazdasági növekedési sávba már be tudunk lépni a következő évben, ott tudunk maradni 2026-ban, és meg tudjuk célozni utána a sáv fölső szélét is.”

Mi lett ebből? Semmi. A 3-6 százalék közötti növekedési tervekből, amik a költségvetés első változatában 4,1 százalékos célban öltöttek testet, semmi. A GDP negyedéves alapon -0,3 és 0,6 százalék között változott, éves alapon -0,2 és 0,5 százalékok után stagnált. Az év egészében 0,5 százalék körüli gazdasági növekedés várható.

2. Szigorú költségvetési politika, csökkenő államadósság