Az Air Force One fedélzetéről több újabb országot fenyegetett meg Donald Trump, Kolumbia és Irán esetében egy amerikai katonai beavatkozást is lehetségesnek mondott. Venezuela után Kuba jöhet a sorban, de ott Trump szerint az amerikai hadseregre sem lesz szükség, a rendszer a venezuelai támogatás végével magától összeomolhat. Az amerikai elnök Grönland megszerzését is újra napirendre tűzte.
A legerősebb fenyegetést Trump Kolumbia felé intézte az elnöki gépről. Gustavo Petro kolumbiai elnökről azt mondta, hogy az országot „egy beteg ember irányítja, aki szeret kokaint gyártani és azt az Egyesült Államoknak eladni”, de már „nem fogja ezt sokáig csinálni”.
Miután a venezuelai katonai beavatkozás ürügye szintén a kábítószer volt, és az elrabolt Maduro elnököt kábítószer-kereskedelem vádjával állítják hétfőn Manhattanben bíróság elé, ez nem hangzik túl jól Kolumbia szempontjából sem, főleg, hogy Trump arra a kérdésre, hogy Kolumbia ellen is végrehajtana-e egy műveletet, azt válaszolta, hogy az „jól hangzik számára.”
Katonai beavatkozásról ugyan Mexikó kapcsán nem beszélt, de azt mondta, hogy mivel a kábítószer Mexikón keresztül ömlik az USA-ba, ott is „tennünk kell valamit”, mert az ottani kartellek „nagyon erősek”.
Az „Amerika az amerikaiaké” Monroe-elv trumposított, 2.0-s verziójának jegyében Kuba is sorra került az amerikai elnök nyilatkozatában. Miután Marco Rubio külügyminiszter egy vasárnapi interjúban azt sugallta, hogy Kubában is lehetséges az amerikai katonai fellépés, Trump most arról beszélt, hogy erre szerinte nem is lesz szükség, mert a kubai rezsim szövetségese, Maduro megbuktatása után magától is össze fog omlani.
A Trumppal a gépen együtt utazó Lindsey Graham republikánus szenátor ugyanakkor azt mondta az amerikai elnök mellett állva Kubáról, hogy „a napjaik meg vannak számlálva, egyik nap arra fogunk ébredni, remélhetőleg már 2026-ban”, hogy egy Amerika-barát ország van a szomszédjukban.
Trump Grönlandra is kitért: pár órával azután, hogy a dán kormány keményen visszaszólt a Grönlandot újra annexióval fenyegető Trumpnak, az amerikai elnök ismét kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Dániához tartozó autonóm területre, megcsavarva azzal a kevésbé evidens kijelentéssel, hogy „az Európai Uniónak szüksége van ránk, hogy birtokolja”.
„Nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra”
– mondta.
Trump végül a tömegtüntetések miatt újabb politikai válságban lévő Iránt is újra megfenyegette: „Ha elkezdenek embereket ölni, ahogy a múltban tették, akkor szerintem nagyon kemény csapást fognak kapni az Egyesült Államoktól” - mondta.
Mette Frederiksen közölte, nincs joga az Egyesült Államoknak megszállni Grönlandot. Trump továbbra is arról beszél, hogy szüksége van Grönlandra.
A Venezuela elleni akcióval Trump már alig próbálja leplezi a birodalomépítő logikát és a nyersanyagok megszerzésének szándékát. De a második világháború utáni nemzetközi rend felrúgásával az Egyesült Államok nem biztos, hogy jól fog járni.
Ezúttal az állami médiumok is elismerik, hogy tiltakozások zajlanak, de gyorsan hangsúlyozták, hogy a tüntetők kizárólag a gazdasági helyzet miatt aggódnak, és semmi kifogásuk a teokratikus berendezkedéssel szemben.
Már vádat is emeltek a venezuelai elnök és felesége, Cilia Flores ellen. Egyelőre nem világos, hova vezet a konfliktus.