Stephen Miller, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese hétfőn azt állította, hogy Grönland jog szerint az Egyesült Államokat illeti meg, és hogy a Trump-kormányzat – ha úgy döntene – akár erővel is megszerezhetné a félautonóm dán területet.
„Senki nem fog katonailag szembeszállni az Egyesült Államokkal Grönland jövője miatt”
– mondta Trump egyik legfontosabb tanácsadója a CNN-nek.
A nyilatkozat akkor hangzott el, amikor Trump az egyre nyíltabb birodalomépítő külpolitikai stratégiájának részeként a venezuelai akció után ismét beszélt Grönland megszerzéséről. Miller felesége a hétvégén egy Grönlandot ábrázoló térképet is posztolt az amerikai zászló színeivel, a „SOON” („Hamarosan”) felirattal. Az elnök decemberben grönlandi különmegbízottat is kinevezett, Jeff Landry louisianai kormányzót, aki ezzel a mondattal köszönte meg a kinevezést: „Megtiszteltetés számomra, hogy dolgozhatok Grönland Egyesült Államokhoz csatolásán.”
Mette Frederiksen dán miniszterelnök vasárnap arra szólította fel Trumpot, hogy „hagyjon fel a fenyegetésekkel” Grönland annektálásával kapcsolatban – ami gyakorlatilag egy NATO-szövetséges elleni támadásnak minősülne. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök szintén visszautasította az amerikai nyomásgyakorlást. Azt írta, Grönland „generációk óta az Egyesült Államok közeli és hűséges barátja”, és vele együtt biztosítja az Atlanti-óceán északi térsége, valamint Észak-Amerika biztonságát, ezért teljesen elfogadhatatlan, amikor az amerikai elnök arról beszél, hogy „szükségünk van Grönlandra”, és az országot összekapcsolja a venezuelai katonai beavatkozással.
Donald Trump amerikai elnök hétvégén is azt mondta, „nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra”. Egy vasárnapi interjúban úgy fogalmazott, másra bízza, hogy eldöntsék, mit jelent Grönland számára a venezuelai katonai akció. A kijelentés után több európai ország kormánya is kiállt Dánia mellett. Keir Starmer brit miniszterelnök azt mondta, Grönland sorsáról csak Grönland és Dánia dönthet. A német kormány szóvivője és a francia külügyminisztérium szóvivője pedig egyaránt kijelentette, hogy Grönland Dániához tartozik.
Grönlandon kívül Miller beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonja Venezuelát, és kiaknázza az ország hatalmas olajtartalékait. „Az Amerikai Egyesült Államok irányítja Venezuelát” – mondta Miller, az államok függetlenségét és szuverenitását rögzítő nemzetközi egyezményeket puszta „nemzetközi formaságoknak” nevezte.
„Mi szabjuk meg a feltételeket. Teljes embargót vezettünk be az olajukra és a kereskedelmükre. Ahhoz, hogy kereskedni tudjanak, a mi engedélyünkre van szükségük. Ahhoz, hogy működtetni tudják a gazdaságukat, szintén a mi engedélyünkre van szükségük. Így az Egyesült Államok van irányító pozícióban. Az Egyesült Államok vezeti az országot”
– mondta a tanácsadó.
Ahogy azt a 444-en is írtuk, három nappal az után, hogy elrabolták Venezuelából Nicolás Madurót és feleségét, úgy tűnik, ezen kívül egyelőre más nem változik az országban. A sokat szenvedett venezuelaiaknak az amerikai akciótól nem lett jobb, de legalább rosszabb sem. Ez Washington eddigi latin-amerikai beavatkozásaihoz képest pozitív mérleg. (via New York Times)
A Venezuela elleni akcióval Trump már alig próbálja leplezi a birodalomépítő logikát és a nyersanyagok megszerzésének szándékát. De a második világháború utáni nemzetközi rend felrúgásával az Egyesült Államok nem biztos, hogy jól fog járni.
A venezuelai elnökrablás után Donald Trump belső körében feléledt a birodalmi hangulat.
Dánia felháborodott, Grönland felháborodott, sőt Ursula von der Leyen is felháborodott.
Mette Frederiksen közölte, nincs joga az Egyesült Államoknak megszállni Grönlandot. Trump továbbra is arról beszél, hogy szüksége van Grönlandra.
Elfogadhatatlannak nevezte az Egyesült Államok Grönlanddal kapcsolatos nyomásgyakorlását Jens-Frederik Nielsen, Grönland miniszterelnöke.
Azt is mondta, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van Grönlandra.
Három nappal az után, hogy elrabolták Venezuelából Nicolás Madurót és feleségét, úgy tűnik, ezen kívül egyelőre más nem változik az országban. A sokat szenvedett venezuelaiaknak az amerikai akciótól nem lett jobb, de legalább rosszabb sem. Ez Washington eddigi latin-amerikai beavatkozásaihoz képest pozitív mérleg.