Körülbelül másfél hónappal a nagy port kavaró amerikai nemzetbiztonsági stratégia után a Trump-kormányzat közzétette az előbbivel „kéz a kézben járó” védelmi stratégiáját is. Bár ennek a nyelvezete visszafogottabb, a védelmi stratégia alapján is könnyű megtippelni, ki a világ legeslegnagyszerűbb elnöke, visszaköszönnek olyan elemek, amiket a Fox News híradósából lett háborús (átnevezés előtt védelmi) miniszter, Pete Hegseth már a világ minden tájáról hazarángatott tábornokoknak tartott MAGA-gyorstalpalójában előadott, például az igazi harcos ethoszának felélesztése.
Bár aki csak minimálisan is követi Donald Trump elnökségét, az nem fog meglepődni, de a korábbi védelmi stratégiákhoz képest a 2026-os szokatlanul nyílt politikai hangvételt üt meg. Visszatérően bírálja a korábbi amerikai kormányzatokat amiatt, hogy az olyan elvont fogalmakat, mint a „szabályalapú nemzetközi rend”, az amerikai érdekek elé helyezték, és az új hozzáállást ennek korrekciójaként mutatja be. Az alapüzenet egyértelmű: az Egyesült Államok hatalmát szelektíven, eszközszerűen fogja alkalmazni, és jóval kevesebb jelentőséget tulajdonít majd a pusztán szimbolikus vezető szerepeknek.
A 2026-os amerikai Nemzeti Védelmi Stratégia markáns szakítást jelent azzal, ahogyan Washington hagyományosan meghatározta globális szerepét, beleértve az Európához való viszonyát. Míg a korábbi stratégiák — beleértve a Trump első elnöksége alatt kiadott 2018-as NDS-t is — a „revizionista hatalmakat”, például Kínát és Oroszországot nevezték meg az Egyesült Államok biztonságát fenyegető központi, globális kihívásként, az új dokumentum jóval szelektívebben és befelé fordulóbban határozza meg az amerikai érdekeket.
Kövesd velünk 2026-ot!
Már előfizetőnk vagy?
Megjelent az új amerikai nemzetbiztonsági stratégia, amelyben a hivatalos dokumentum szintjére emelték J. D. Vance alelnök müncheni konferencián elmondott MAGA-kultúrharcos beszédét. Bevezették a „Trump-kiegészítés a Monroe-doktrínához” kifejezést.
Donald Trump is hosszú beszédet tartott az eseményen, mégsem derült ki, hogy miért kellett aktív konfliktuszónákból is személyesen Quanticóba utaznia a 800 amerikai toptábornoknak.
Ez komolyan hátráltatja az ukrán hadsereget majd a támadásokban.
A Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre változtatná.
Trump egy éve hajtogatja, hogy kell neki Grönland, de eddig csak félig-meddig hittek neki. Venezuela óta viszont már kevesen kételkednek ebben. Mi van az elnök Grönland-mániája mögött, és miért furcsább ez a többi kilátásba helyezett amerikai akciónál? Mit tehetnek a dánok és mit akarnak a grönlandiak?
Esélyes, hogy a nyolc ország politikai súlyát is be fogja vetni Brüsszelben azért, hogy a következő hétéves költségvetés egy részét kifejezetten nekik különítsék el.