A gödi Samsung-gyárban történtek miatt szervezett több civil szervezet tüntetést vasárnap délelőtt a Külgazdasági- és Külügyminisztérium elé.
Hétfőn a Telex írta meg, hogy a kormány évek óta tudott arról, hogy a gödi Samsung-gyárban határértéket meghaladó mennyiségű rákkeltő vegyi anyag belégzésének tették ki az ott dolgozók egy részét, mégsem csináltak semmit. A kormány a hír megjelenése után viszonylag sokáig hallgatott az ügyről, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter lerázta a felelősséget, Szijjártó Péter külügyminiszter pedig azzal védekezett:
„Ember, 5 kilométerre lakom a gyártól!”
A civil szervezetek - a Greenpeace, az aHang, az Akárteis Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetség, a Civil Bázis, a Göd-ÉRT Egyesület, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és a Víz Koalíció - a vasárnapi tüntetéssel azt szeretnék kihangosítani, hogy nem létezik olyan nemzetgazdasági érdek, amely miatt egy gyár dolgozóit vagy a környezetet tudatosan szennyezésnek lehetne kitenni. Szerintük az igazi nemzeti érdek a környezet és az emberek védelme.
„Tudom, miért jöttetek ide, mert dühösek vagytok” - köszöntötte Hlavács Judit, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke a megjelent párszáz embert. Szerinte a gödiek már nagyon régóta dühösek. Hlavács megköszönte Weiler Vilmosnak, hogy megírta a Telexre az ügyet a köztudatba beemelő cikket, Bodnár Zsuzsának, az Átlátszó újságírójának, aki hosszú ideje foglalkozik vele, és többek közt azoknak a névtelen informátoroknak is, akik nélkül nem ismerhettük volna meg a történteket.
Hlavács ezután a felelősöket is megnevezte:
Ők nem csak rossz döntést hoztak - emelte ki Hlavács Judit.
Kozma Éva, a Mikepárcsi Anyáktól arra emlékeztetett, a gödi ügy nem most kezdődött. De ki hallotta meg? - kérdezte.
„Göd figyelmeztetés, hogy az állam már nem létezik. Göd azt mutatja meg, hogyan működik egy államhatalmi gépezet, ami azt hiszi, bárkit feláldozhat a saját működése érdekében” - mondta.
Átláthatóság kell, mérés kell, felelősség kell - fogalmazott Kozma Éva, hangsúlyozva, hogy az országban 40 akkuipari üzem van, amiből 27 felső küszöbértékű veszélyes üzem.
Simon Gergő, a Greenpeace vegyianyagszakértője volt a következő felszólaló. Azt mondta, hogy az utóbbi évtizedekben sokszor látták, hogy a hatóságok képtelenek megakadályozni az ipari szennyezést. Vagy éppen elsikálják - ahogy az történik Gödön, ahol már 2022-ben találtak többféle szabálytalanságot, de nem akadályozták meg a szennyezés folytatását.
Székely Tamás a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VSDZ) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Gulyás Gergely a Kormányinfón arról beszélt, hogy nem történt a egészségkárosodás, ilyet felelősséggel nem is lehet mondani, ugyanis a szennyezés okozta rák jóval később, akár évek múlva alakulhat ki.
Ezután Molnár Áron következett:
„Ez van, ezt tudjuk most csinálni. Itt vagyunk” - mondta, majd Szijjártó Pétertől kérdezte (aki nem volt ott), hogy ő hol van. „Hazudtál és lebuktál, Peti” - mondta Molnár, majd hosszan beszélt arról, hogy elege van az embereknek a kormányzati hazugságokból és korrupcióból. Ahogy Molnár, úgy több más felszólaló is felhívta a figyelmet arra, hogy az áprilisi választás tétje többek közt az lesz, hogy véget lehet-e vetni az ilyen beruházásoknak.
A tüntetést szervező civil szervezetek képviselői felhívták a figyelmet arra is, hogy hosszú ideje sorolják a magyarországi akkumulátorgyárak munkavédelmi és környezetvédelmi visszásságait, a kormány azonban rendre süket ezekre a kritikákra, és sokszor igyekszik különböző módokon elhallgattatni, megfélemlíteni azokat, akik mégis így tesznek.
Arról, milyen óriási kockázatot vállalt a Fidesz az akkugyárakkal, és hogyan kezd ez rájuk omlani épp a választások előtt, ebben a cikkünkben írtunk bővebben.
A filozófus-író Lányi András utolsó felszólalóként azt emelte ki: 2024-25-ben a kormány még körülbelül 800 milliárd forintot áldozott akkuipari beruházásokra. Ekkor már tudtak a 6 halálos üzemi balesetről, ami történt, és a káros szennyezésről. Szerinte „ez a kormány Bős-Nagymarosa”.
„Én nem hiszem azt, hogy Szijjártó Péter és Orbán Viktor szándékosan ártana az országnak – ingyen. De mi lehet az a haszon, amiért teszik ezt? Tudjátok, mi az a szürke-fekete por a munkások tüdejében? Kozmetikum Ezzel kozmetikázzák a magyar gazdaság teljesítményét. Ha ez se lenne, kiderülne, hogy magyar gazdaság nem stagnál, hanem hanyatlik” - mondta Lányi András.
A tüntetésen többször is szólt a „Mocskos Fidesz!” meg a „Nem hagyjuk!” skandálás.
Mit fogunk ezek után csinálni? - tette fel végezetül a kérdést Szaszkó Andrea, a Göd-ÉRT Egyesület alelnöke. Ha továbbra is hasonló mederben telepítik tele korlátlanul az országot ilyen üzemekkel, a tüntetésnek lesz folytatása. Elmennek a Belügyminisztérium elé, az Igazságügyi Minisztérium elé, és sorra fogják látogatni a kormányhivatalokat is. Ezzel zárta a tüntetést.
A demonstrációról a Partizán élőben közvetített, itt lehet megnézni.
A Telex egy forrása szerint egy 2023 tavaszi kormányülésen Rogán Antal „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezte a gyárban történteket, és annak bezárása is felmerült.
Hétfő reggel jelent meg a Telex cikke arról, hogy a gödi Samsung rengeteg dolgozóját teszi ki mérgező, rákkeltő vegyi anyagok belégzésének, az erről szóló titkosszolgálati jelentést a kormány tárgyalta, de végül nem tettek semmit. Az ügy egyik főszereplője Szijjártó Péter, aki állítólag a gyár mellett lobbizott. A miniszter csak kedden kezdett arról beszélni, hogy ez hazugság.
A munkaügyi hatóság tette a dolgát, miniszternek nem volt köze ahhoz, hogy a gödi Samsung súlyosan környezetkárosítóan működött, mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón.
Pár éve is nagyot szóltak az akkuipari visszaélések, de akkoriban még nem volt olyan országos politikai erő, amely fel tudta volna kapni a témát. Most már van, és a kiélezett harcban minden voks számít. Ráadásul ha hosszú távon esetleg jó döntés is lesz az akkuiparra tenni a tétet, most még gazdaságilag sem érezni a hasznát.